Életmű-kiállítás Budapesten.

A 2015. július 6-án tartott szakmai megnyitóval megnyílt Csontváry Kosztka Tivadar festőművész átfogó életmű-kiállítása a budai várban, a volt Honvéd Főparancsnokság épületében. A Várgondnokság Nonprofit kft. által rendezett kiállítás kurátora Gulyás Gábor. A tárlat 2015. december 31-ig látogatható a megszokott múzeumi nyitvatartási időben.

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) a modern magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású alakja. A saját maga által nagy gonddal megrendezett kiállításai gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak – életében sem a szakma, sem a közönség érdeklődését nem keltette fel. Három évvel a halálát követően már monográfia jelent meg róla, az Ernst Múzeumban 1930-ben megrendezett emlékkiállítása pedig jelentős sikert hozott. 1936-ban újabb, korábban nem látott képeit ismerhette meg a magyar közönség, amely egyre nagyobb érdeklődést tanúsított Csontváry iránt. 1958-ban egy nagyszabású kiállítást szerveztek Brüsszelben Ötven év modern művészete címmel, ahol a Tengerparti sétalovaglás című vásznát Cézanne, Van Gogh és Gauguin művei mellett állították ki. Az 1963-ban Székesfehérváron megrendezett (majd Budapestre továbbvitt) életmű-kiállítása hatalmas közönségsiker volt. 1973-ban Pécsett megnyílt az önálló Csontváry Múzeum. Hosszas előkészítést követően 1994-ben nemzetközi kiállítás-sorozaton mutatták be a műveit, de a sokak által várt átütő külföldi siker ekkor elmaradt.

A kiállítás 17 teremben látható és nem kronologikusan halad, hanem tematikus egységekből épül fel. Az egyes témák a Csontváry-művek jellegzetes motívumaihoz kapcsolódnak: épített környezet és természet kapcsolódásához, az antik romok által képviselt örökséghez, a fény kibomlásához, az ég történéseihez, a Nap járásához, az ember átszellemüléséhez. A falakon megjelenő információs szövegeken és interaktív eszközökön kívül filmekkel is találkozhat a látogató. Mispál Attila filmrendező vezetésével olyan játékfilmes spotok készültek, amelyek Csontváry életében és művészetében meghatározó aspektusokat jelenítenek meg közérthető módon, röviden.

A tárlat anyagába bekerült egy riportfilm is, Dér András rendezésében. Ebben hét olyan ember – művész, művészettörténész, esztéta – nyilatkozik Csontváry mai megítéléséről, aki sokat foglalkozott az életművel. A tárlat egyik fontos eleme egy fényfolyosó – Mátrai Erik munkája –, amely a művek korai csoportjából vezet át olyan alkotásokhoz, amelyek esetében a fény meghatározó szerkezeti- és motívumelem. A tárlatot végigjárva egy kortárs kamaratárlat látható, ahol Mai cédrusok címmel hét alkotó – Bukta Imre, Csurka Eszter, feLugossy László, Galambos Áron, Keserü Ilona, Kis Róka Szabolcs, Szűcs Attila – munkája jelenik meg.

A kiállításhoz önálló múzeumpedagógiai program készült. Csoportok, egyének és családok egyaránt jelentkezhetnek a György Gabriella által vezetett múzeumpedagógiai programokra, melyekről részletesen a kiállítás honlapján lehet tájékozódni. A tárlat szakmai programjának fontos része a decemberre szervezett nemzetközi konferencia. A nyilvános szimpóziumon jórészt felkért előadókat hallgathat meg a közönség, de lesz egy olyan szekció is, ahová rezümé és rövid szakmai életrajz elküldésével bárki jelentkezhet, s ha a szervezők visszaigazolják, előadhat. A konferencián elhangzó tanulmányokból önálló kötet jelenik meg. A tárlathoz reprezentatív, album-jellegű katalógus készült. A Darabos György által újrafotózott műalkotások reprodukciója, a kurátori tanulmány és a szokásos műjegyzék mellett részletesebb irodalomjegyzék és kiállítási lista is található a kötetben.

A kiállítás fővédnöke Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A tárlat helyszíne a budai várban található Honvéd Főparancsnokság (Dísz tér 17.) épülete.