Elkészült Herendi Gábor új karácsonyi vígjátékának hosszú előzetese és karakterplakátjai! A Karácsonyra megjövök közvetlen állami támogatás nélkül készült, a vígjátékban olyan színészek szerepelnek, mint Csányi Sándor, Lovas Rozi, Krausz Zara, Tóth Róza, Szijártó Anna, Szijártó Emma, Fehér Tibor, Csuja Imre, Mészáros Piroska, Hernádi Judit, Takács Nóra Diána, Herczeg Adrienn, Pálmai Anna, Török-Illyés Orsolya, Bányai Kelemen Barna, Pál András, de feltűnik benne Halász Judit, Janklovics Péter, Semjén Nóra, Tapasztó Orsi, és Balatoni József „Jocó bácsi” is.

Pünkösdi zenék a Nagyvilágból.
Magyarország egyik legnépszerűbb vokális együttese Pünkösdi zenék a Nagyvilágból címmel ad ingyenes hangversenyt 2016. május 12-én, csütörtökön 18:30 órakor a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozó Epreskert autentikus miliőjében. Az esten afro-amerikai, arámi, arab, dél-afrikai sutu, görög, georgiai, latin, magyar, ószláv, román, spanyol és ukrán imák szólalnak meg. Művészeti vezető: Bubnó Tamás.
Egy évtizede született újjá Budapest egyik legértékesebb barokk műemléke ‒ tíz éves évfordulóját ünnepli az Epreskerti Esték rendezvénysorozat. A kálváriaépület megújulását a Szent Efrém Férfikar koncertjével ünnepli a Budapesti Városvédő Egyesület május 12-én.
Pest-Buda első kálváriáját az 1740-es években építették fel a józsefvárosi Kálvária téren. A kutatás mai álláspontja szerint a híres barokk mester, Mayerhoffer András alkotása. Ez a magyarországi, sőt közép-európai összehasonlításban is páratlannak mondható műemlék 1893-ban Stróbl Alajos kezdeményezésére került át, kövekre szétbontva, itt újra felállítva, az Epreskertbe. A kivételes értékű műemlék az ezredfordulóra a közeli végromlás állapotába jutott. Megmentését a Budapesti Városvédő Egyesület kezdeményezte, létrehozva 2002-ben a Barokk Kálváriákért Alapítványt. Az Egyesület szervezésében megtörtént a kálvária restaurálása, teljes rekonstrukciója. A munka és a megújításhoz szükséges mintegy százmillió forint előteremtése mintegy öt évig tartott. A fantasztikus értékű megújult barokk műemlék építményt 2006 húsvétjának vasárnapján vehette birtokba Budapest közönsége.
„A városi Epreskert nevét az itt található Eperfás ligettől kapta. Területén a múlt században Festészeti Mesteriskola nyílt Benczúr Gyula vezetésével, amelyet 1887-ben, öt évvel később Lotz Károly festőiskolája, valamint Stróbl Alajos szobrásziskolája követett. A első épület 1884-ben épült fel Benczúr Gyula műteremházaként, melyet Lotz és Stróbl műtermei követtek. Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - még mindig állnak, jelenleg is műtermek. Az epreskerti mesteriskolák és műtermek 1921-től "beolvadtak" az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába. A múlt században került az Epreskertbe az egykori Józsefvárosi Kálvária (1744-1749) alépítménye, mely jelenleg a főiskola hallgatóinak munkáit bemutató kiállítóhelység. Évközben egyéni és tematikus csoportos kiállítások helyszíne, a tanév végén pedig diplomamunkák kiállítására biztosít lehetőséget. Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül, fém -, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.”
(http://www.mke.hu/about/epuletek.php)
Az Epreskerti Esték ötlete abból a felismerésből született, hogy csak akkor van remény épen megmaradnia a műemléknek, ha kap valami olyasféle funkciót, amivel újra és újra fel lehet hívni a nagyközönség figyelmét rá.
Az idén 10 éves rendezvénysorozat a szakrális művészetek bemutatkozásának fóruma lett. Az elmúlt évtizedben koncertek, kiállítások vagy színpadi produkciók alkalmával volt lehetősége Budapest közönségének a kálváriát megcsodálni.
























