Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
Az ogre többrétegű, magyarázza Shrek, olyan, mint a vöröshagyma. A kizökkent elmék is több réteg, az agykutatás rétegei: betegségek, betegek, kutatók, orvosok.
Hihetetlen az a fejlődés, amely a gyógyászatban is végbement a betegségek rendszerezése, egy-egy betegség tüneteinek megfigyelése, a testi, lelki elváltozások feltérképezése és ezek összekapcsolása, ok és okozati viszony feltárása terén.
A fonal, amire fel vannak tűzve a történeket, olyan betegségek, amelyek az elnevezésüket egy-egy orvosról kapták: Alzheimer-kór, Parkinson-kór stb. Még gondolunk arra, hogy Parkinson ember volt, akár Alzheimer – hús-vér ember. De már ritkábban mondjuk , hogy Alzheimer-kór, inkább csak annyi Alzheimer. Akár azt mondjuk Alzheimer-kór vagy csak röviden Alzheimer – a személyből köznév - azaz a betegség neve - lett. Nyelvészetileg ez eponíma, azaz tulajdonnévből köznévvé válás. Sok ilyen eponíma van (nemcsak betegséget, de például testrészt, operációt stb-t jelent, és nemcsak az orvostudományban, de més területeken is jelen van) – 2006 júliusában 7626 orvosi szerepelt a www.whonamedit.com honlapján.
Gondoljunk bele, ki emlékszik arra a 7626 emberre, akik azon a bizonyos listán vannak? Hogy éltek, milyen körülmények között, hogy fedezték fel azt, ami most már egy a nevükkel? Draaisma könyvében talán a legismertebb 13 eponíma - betegség-felfedezés - történetétét mondja el, a főszereplő benne a névadó, de megjelennek a betegek, akiknek igen fontos – bár szomorú szerep jutott ezekben a felfedezésekben. Nemcsak életrajz, nemcsak felfedezés – a tudományág korrajza is egyben: küzdelmek, viták, ellenségek és barátok. Emberek.
Kik a kizökkent elmék? Gyorsan rávághatnánk, hogy a betegek. De ha figyelmesebben olvassuk a könyvet, rájöhetünk hogy a felismerésekhez, a következtetésekhez maguknak a megfigyelőknek is sajátos lelkiállapotra volt szükségük.
Shrekk után szabadon, ez is többrétegű, mint a vöröshagyma...
Douwe Draaisma: Kizökkent elmék, 2009
Gondolat kiadó, ISBN: 9789636930387
Hozzászólások (2)
Pár nappal, ahogy megjelent a cseppek oldalán a könyvismertető, szomorú aktualitást is kapcsolhattak hozzá azok, akik az 1988-as évi Esőember filmre még emlékeznek. Dustin Hoffmann - címszereplő - egy autista férfi alakját formálta meg. Az édes-bús történet egyik érdekessége volt, hogy élő emberről mintázták meg a filmbelei alakot. Ez az ember Kim Peek, aki autista - avagy mostanában inkább Savant-szindrómában szenvedő embernek nevezik - 2009. decemberében, karácsony előtt pár nappal 58 éves korában elhunyt. Az említett könyvben Kis professzorok /Az Asperger-szindróma címszó alatt olvashatunk az autistákról.
Karácsony tájékán, ahogy szétnéztem a (magyar nyelvű) web-en csak kevés és rövid cikket találtam Kim Peekről. Egy hosszabb cikket olvashattam a hvg 2010. január 9-i számában. "Memóriatúltengés" címmel. A vele egyoldalon levő "Ki miben zseni" kapcsolódó cikk is érdekes. Kim Peekről készült több dokumentumfilm is - láttam Daniel Tammettel való találkozásáról készültet is (őróla szól a "Ki miben zseni" című cikk) a tv-ben (NG, anno két évvel ezelőtt).
Akit érdekel a téma irodalmi feldolgozása, ajánlom, nézze meg az Esőembert - video kölcsönzőkben szerintem fellelhető. Bár 1988-as készítésű, szerintem nem kopott meg, nemcsak a 4 Oscar-díja miatt mondom.
Aki meg egy "múltszázadi", vidám-szomorú történetet akar látni - kis szerelemmel is fűszerezve - jó szereplőkkel, annak is ajánlom az Esőembert.
Akit meg "tudományosanabban" érdekel az autizmus avagy Savant-szindróma (savant=professzor), azoknak az említett dukumentumfilmeket ajánlom. Hogy azok hol lelhetők fel?
Még nem tudom, de valahol csak elérhetőek ...
A Kizökkent elmék című könyvvel kapcsolatosan eszembe jutott még 2 "régi", annak idején nagysikerű film film:
Először is : a Száll a kakukk fészkére. Ken Kesey veteránkórházi munkatapasztalatait írta meg a regényben, az adaptálás egy elmegyógyintézetben játszódik, ide küldik rehabilitációra a vad fegyencet, Randle P. McMurphyt. Az intézetben bevett szokás „rezgetést” (elektrosokk-terápiát) alkalmazni, amikor is a büntetésben lévőket lekötözik, majd halántékukhoz elektromos vezetőt szorítva, elektrosokkal epilepsziás rohamot idéznek elő. Ezután a kezelt nyugodtabbá válik, rövidebb emlékezet-kihagyásai lesznek, a hosszabb távon alkalmazott gyakori sokkolás következtében pedig a kezelt szellemileg teljesen leépül. színes amerikai film, amely Ken Kesey azonos című regényéből készült 1975-ben.
A film annak idején 5 Oscart-díjat kapott.
Másodszor:
Az 1986-ban készült Betty Blue. Ez egy filmdráma – Zorg és Betty szerelmének története – ahol a nő szellemi elborulásának lehetünk tanúi. A filmnek van egy rövidebb és egy hosszabb (rendezői) változata.
Olvastam jó és rosszabb kritikát a filmről, én ajánlom a rövidebb változatot, bár szomorú, de elgondolkodtató.