2017. december 12. - kedd

Advent

Ádventnek vagy adventnek is mondott időszak a keresztény egyházi év kezdete, amelyről valamikor éjféli harangszóval emlékeztek meg.

A hagyományt valószínűleg a gallikán szertartásrendből vette át a római liturgia (gallikán liturgia, gallikán rítus, szertartás: tág értelemben az órómain kívüli összes latin, nyugati szertartás; szoros értelemben a Merovingok idején (457-751) kb. 750-ig Galliában uralkodó latin, nyugati szertartás. Eredete vitatott. Lásd bővebben: http://lexikon.katolikus.hu/G/gallikán%20liturgia.html . Nem tévesztendő össze a gallikanizmus-sal, amely olyan államideológia, mely szerint az uralkodó vagy az állam által képviselt világi hatalom egyenlő a pápai hatalommal.) Alapja az volt, hogy a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek meg, s az ez előtti három hetet lelki felkészülésre fordították. Az 5-6. században ebből a három hétből hat hét, majd négy hét lett, s kezdő időpontját ahhoz a vasárnap kötötték, amely Szent András napjához legközelebb esik.

Ebben az időben az emberek szigorú böjtöt gyakoroltak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket "angyali misének", "aranyos misének" is neveztek. Adventi időszak a keresztény kultúrkörben a december 25-ét, Jézus születésének napját megelőző négy hetet foglalja magában – szoktuk mondani – de pontosabban: advent igazából négy vasárnappal kezdődő hetet foglal magában, amely 18-24 naptári napot jelenthet.

Lássuk, hogyan alakul 2009-ben:
Mivel Szent András napjához – november 30-ához - legközelebb levő vasárnap ez évben november 29-a, azaz

  • az első hét november 29-től december 5-ig tart,
  • a második december 6-tól december 12-ig,
  • a harmadik december 13-tól december 19-ig,
  • a negyedik pedig december 20-tól december 24-ig.

Amint látjuk az utolsó hét töredék, mivel a karácsony napja, mint advent utolsó előtti napja fix nap (dec.25.) a naptárban, s ebben az évben péntekre esik – és nem vasárnapra, mint a kezdő időpont.

Az advent szó valószínűleg - a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”.
Manapság az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. Hagyománya ősi időket idéz, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival. Első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Az első készítők fűzfavesszőből koszorút fontak – varázskört készítettek - és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott, ahol ezt szalmából, fenyőágból készítették. A díszítésére használtak vörös, aranyszínű szalagokat is. A színek lehetséges magyarázata, hogy a zöld a termést, az arany és a sárga a fényt, a vörös (piros) pedig az életet jelképezi. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Úgy kezdődött, hogy egy protestáns lelkész, Johann Heinrich Wichern az általa megalapított az első gyermekotthonban Hamburgban naponta istentiszteletet tartott az ott élő kisgyermekeknek. 1838-ban a ház egyik termébe hatalmas csillárt készíttetett fából, és minden mise alkalmával egy-egy gyertyát tűzött rá. Más otthonok is átvették a szokást, s évről évre egyre szebb csillárkoszorúk születtek. 1860-ban Berlin-Tegelben született meg a gondolat, hogy fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék a fakarikát, és a 24 gyertya helyett csak négyet tettek rá, amelyek a négy adventi vasárnapot jelképezték. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg.
Az adventi koszorú mai is sok családnál az ünnep elengedhetetlen kelléke.
A katolikusoknál minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet - egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utal. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

  • Első vasárnap egy lila gyertyát gyújtanak meg Ádámot és Évát szimbolizálva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást. A megváltás hitét jelképezi.
  • Második vasárnap újra lila gyertyát gyújtanak, amely a zsidó népre utal. Őnekik ígérte meg Isten, hogy közülük származik a Messiás. A Megváltás reménye fejeződik ki.
  • A harmadik vasárnap rózsaszín gyertyája az örvendezést jelenti. Megszületett Jézus.
  • A negyedik vasárnap újra lila gyertyát gyújtanak, amely a bűnbánatot fejezi ki. Keresztelő Szent Jánosra emlékeznek, aki hirdette Jézus eljövetelét, aki magára veszi bűneinket.

Ezen kívül még rengeteg változata, többféle magyarázata létezik az adventi koszorúnak és magának az adventnek is.
Akinek karácsony ünnepet jelent, annak valószínűleg advent is jelent valamit – s ezt nagyon szépen kifejez(het)i a koszorú, amelyet készíteni, venni, kapni lehet – hitnek, ízlésnek, alkalomnak megfelelőt.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Boldog születésnapot! címmel egy felvonással megtoldotta a társulat a Macskajáték november 20-ai díszelőadását, hogy a közönséggel együtt itthon köszönthesse a 75 éves Felkai Esztert.

fotó Toldi Éva

Goldoni: A régiséggyűjtő családja című műve alapján.

Bandaloop a Kálvin téren

Tizenhét napon át a feltöltődés és a kortárs művészet fővárosa volt Budapest.