Egy jól összerakott, kicsit középszerű, bár helyenként vicces horrorfilm. Tinédzserek a főszereplők, azon belül is a lány aki most érkezett az apjával a vidéki kisvárosba, ahol még térerő sincs rendesen. Van egy furcsa szomszédfiú, és van a helyi vagány csávó, aki nem bírja a furcsa szomszéd fiút. Oké, az első klisék már a helyükön, nézzük hogyan tovább.

A Melankólia pillantása című kiállítás a művész, Soós Tamás és a gyűjtő, Antal Péter együtt gondolkodásából jön létre. Az együttműködést a gyűjteményben lévő antik tárgyak, edények, bútorok, különleges aurája inspirálta.
A bennük rögzült kulturális emlékezet, szín és forma, különleges lehetőség arra, hogy az elmúlt években Soós Tamás műtermében, létrejött festmény sorozat: “A Melankólia után” monokróm szín érzékenységét, az idő és a forma megidézésével fokozza. A kiállítás tiszta szín – idő tere alkalmas arra, hogy a Melankólia felfüggesztésének meditatív érzetében, a figyelem koncentrálódjon. Ennek a figyelemnek a fókuszában, a több száz estenként ezer éves tárgyak aurája, a monokróm szín érzetek együttesében többet, mást közvetíthet a látogatónak, mint önmagukban a képek.
A kiállítás részeként, kis megjelenítőn, négy rövid videó-etűd látható és hallható, amelyeken svájci és indiai apácák a melankólia szót ejtik ki, különböző nyelven. A tárgyakkal végzett “meditációk” fotói, a tárgyakat új, különös helyzetben mutatják, a ma történéseihez kötve őket. A kiállításnak fontos része az ablakon át megcsillanó és beszűrődő városi forgalom dinamikája, felerősítve a kiállítás csendjét.