Legyen a Trafó vendége, ahol négy kritikus beszélget Térey János "Jeremiás avagy az Isten hidege" című misztériumjátékáról.

A résztvevő kritikusok az utóbbi években jelentős színpadi szerzővé vált Térey János „magyar trilógiájának” harmadik darabjáról beszélgetnek egymással és a közönséggel.
Ki Térey János?
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. Hat éve szabadfoglalkozású író.
Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. 2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült, Margócsy István a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.
Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban, ahol azóta is játsszák.
Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.

Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – így a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult.
Számos díj, kitüntetés tulajdonosa, 2010-ben kapta meg a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj-at.