A magyar kortárs irodalmat világszerte ismerik és elismerik. Idehaza erről ritkán értesülünk. Nem így a Goethe Intézet október 27-i rendezvényén, ahol a tucatnyi nyelvre lefordított és számos díjjal kitüntetett Krasznahorkai László és három fordítója mondja el, hogyan készül a magyar irodalom nemzetközi ismertsége és elismertsége, melyhez sokszor a német fordításon keresztül vezet az út.

A budapesti Goethe Intézet a német kiadókkal karöltve hűségesen menedzseli a magyar irodalmat. „Sokszor a német fordítás tűnik jelenti az első lépést a tágabb világirodalmi térbe”, összegzi a magyar írók álmait dr. Nagy Márta kulturális szakreferens. A vágyott siker nyomvonalát október 27-én (szerdán) 18 órai kezdettel a Goethe Intézetben Krasznahorkai László példatára szolgáltatja majd, akivel német, lengyel és spanyol fordítója társaságában találkozhatunk. Az est során a fordító mesterségéről, a műfordításokban rejlő lehetőségekről és nehézségekről beszélget a szerző Heike Flemminggel, Ela Sobolewskával és Adán Kovacsiccal, egy szeptember készült budapesti filmfelvételen pedig megismerhetjük Waseda Mikát, az író japán fordítóját is. Az est folyamán részletek hangzanak el a művekből magyar, német, spanyol, lengyel és japán nyelven.

Nemcsak Krasznahorkai művei utazták be a világot, de ő maga is. Regényei előkészítése és írása során többek között Mongóliában, Kínában és Japánban is járt. A „Háború és háború” (1999) kapcsán pedig hőseihez hasonlóan Európát és Észak-Amerikát bolyongta be. Krasznahorkai 1985-ben tűnt fel a „Sátántangó” című, különös világú, teljesen egyedi hangú regényével. Azóta 15 regényt és elbeszéléskötetet írt. Susan Sontag „Az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait. W.G.Sebald pedig így ír róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.Krasznahorkai László írásai a társművészeteket is többször megihlették. Hat filmforgatókönyvet írt Tar Béla rendezőnek, a független 21. századi filmművészet világszerte elismert ikonikus alakjának.

Idén Krasznahorkai és német fordítója, Heike Flemming kapta a „Seiobo járt odalent” című elbeszéléskötetéért a „Berlin Brücke”-díjat. A neves kitüntetést, melynek védnöke Esterházy Péter, kétévente ítélik oda egy közép-kelet-európai írónak az előző két esztendőben megjelent regényéért és annak kiemelkedő német fordításáért. Idén júniusban ötödször adta át díjat a BHF-BANK-Stiftung. Ötödik átadásának alkalmából tágabb formát öltött a díj: most először lehetett valamennyi közép- és kelet-európai országból pályázni a közelmúltban németre fordított művekkel. Az elismerés 20 ezer euró pénzjutalommal jár, amely az író és fordító között feleződik, melynek odaítélésben idén a Literarisches Colloquium Berlin és a Stiftung Preußischer Kulturbesitz mellett a Goethe Intézet is részt vett. A díj odaítéléséről odaítéléséről független zsűri döntött, amelynek Wilhelm Burmester, Esther Kinsky, Klaus-Dieter Lehmann (Goethe Intézet elnöke), Jörg Magenau és Katharina Narbutovic voltak a tagjai.