Liszt, a csodagyerek, Liszt, a zongoravirtuóz, Liszt, a programzene elhivatottja, a szimfonikus költemények mestere, Liszt, a nők bálványa, Liszt, a pesti árvízkárosultakért koncertező, Liszt, az abbé, Liszt, a Zeneakadémia alapítója, Liszt, a nagy rögtönző, Liszt, a Bartókig–Schönbergig előremutató újító. És mind eközben Liszt, Európa vándora, a Bécsben, Párizsban, Weimarban, Rómában és Budapesten egyaránt otthonosan mozgó világpolgár.

Egy bicentenáriumi ünnepi év is kevés ahhoz, hogy e mozgalmas életet, gazdag szellemi hagyatékot teljes egészében bemutassák. A február 20-i két Müpa-beli matinékoncert (délelőtt 11-kor és délután 4-kor) mégis arra vállalkozik, hogy a monumentális Liszt-életpálya legjellemzőbb pilléreit megjelenítse. A legfiatalabb zongorista generáció egyik, már nemzetközi színtéren is kiemelkedő egyénisége, Fülei Balázs ad ízelítőt mindabból, ami egy képzeletbeli Liszt és a zongora tanulmányba foglalható. Virtuóz etűdök mellett egy elmélyült Legenda, még a Rákóczi-indulót idéző rapszódia is megszólal, s a csodás programot a nagy utazó Zarándokévek sorozatának egyik legszebb darabja, a Velence és Nápoly fejezet Tarantellája zárja. A hangverseny második részének a ritkán hallható, férfikarra és zongorára írt A négy elem szerepel, amelynek utóbb komponált nyitánya Lés Préludes címen vált Liszt legnépszerűbb szimfonikus költeményévé. Az elveszettnek hitt darab 1996-os ősbemutatóján is a hangversenyen közreműködő Honvéd Férfikar, az ország egyetlen hivatásos férfikórusa énekelt, amely egyedülálló hangzásával vívta ki tekintélyét szerte Európában. Strausz Kálmán karnagy, a világhírű Budapesti Nemzetközi Kórusverseny egyik alapítója, több mint másfél évtizeden át az MR Énekkar vezető dirigense koncertezés mellett mesteriskolákat vezet Olaszországban, Németországban és az Egyesült Államokban, állandó tagja számos nemzetközi kórusverseny zsűrijének Európa-szerte.