2017. október 24. - kedd

Kozák Lajos kiállítás

Kinyomtatom...
Helyszín: 
Mai Manó Ház
Időpont: 
2011. augusztus 18 - 2011. október 25

A CULTiRiS, a Mai Manó Ház és a Magyar Sportmúzeum összefogásával megvalósuló kiállításokon az eddig legfeljebb sportfotósként ismert Kozák Lajos életművével és a magyar fotótörténet fontos alkotójával ismerkedhet meg a szakmai és a nagyközönség.

Harmincas évek elejétől a legendás „magyaros stílus” követője, de képei sokszor az átlagosnál melankolikusabbak, személyesebbek és mélyebbek. Figurái őszinték, stílusa a kor fényképészeti divatjának „modorosságától” mentes. Kompozícióiban a későbbiekben megjelenik az új tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) realista szemlélete - diagonális kompozíciók, hosszú kontrasztos árnyékok, az urbánus utcai fényképezés és az itt gyakran alkalmazott felső gépállás, mind ebbe az irányba mutatnak.
Fotói Vadas Ernő, Dulovits Jenő és Kinszki Imre munkáihoz hasonlíthatóak, akikkel együtt világszínvonalú képeket alkottak. Általuk az akkoriban már Párizsban alkotó magyar származású kortársak, André Kertész és Brassai látásmódja és annak magyar gyökerei is új megvilágításba kerülnek. A személyesség, az őszinteség, a spontaneitás és érdeklődő nyitottság jellemzi életművét.

Kozák LajosKozák Lajos

Kozák Lajos mint a legtöbb fotográfus abban az időben ő is a polgári foglalkozása – testnevelő tanár volt – mellett űzte ezt a mesterséget. A harmincas években ismert és méltán elismert, a magyaros- és modern stílusban készült fotográfiái a huszadik- század második felére szinte teljesen feledésbe merültek. A második világháború után Kozák Lajos főleg sport fotókat készített és ebben a műfajban is jelentőset alkotott.

Így kezdődött...
Életművét az 1975-ben bekövetkezett halála után vásárolta meg özvegyétől a Magyar Sportmúzeum. A hagyatékban a sportfotók mellett nagyszámú városkép volt a vintage képek között, amelyeket a CULTiRiS Kulturális Képügynökség dolgozott fel. Kasza Gábor a képügynökség művészeti vezetője irányításával több hónapos munkával közel 3000 képet digitalizáltak, főleg papírképeket és az üveg negatívokat. A munka során fotótörténeti jelentőségű képek kerültek elő. A könyvtári kutatásoknál kiderült, hogy Kozák Lajos az 1930-as években és a második világháború alatt is sokat publikált magazinokban, fotóművészeti lapokban -
Nemzeti Újság, Képes Krónika, Új Idők, Fotószemle - és könyvekben. Megjelent fotói közül számos egyáltalán nem található meg a hagyatékban, főleg azok, amelyek a magyaros stílus akkori divatja szerint készültek, mint a szántó parasztok, a népviseletbe öltözött lányok a vasárnapi mise után, libák a mezőn, vagy a gyerekek a folyóparton. A képek többsége ellenfényben készült, ami ugyancsak jellemző erre a stílusra.

Vasárnapi fotóséták
A harmincas évek minden korszerű irányzata hatott Kozák Lajosra és nemzetközi kitekintése is viszonylag napra kész lehetett. Nagy valószínűséggel tagja volt a MADOME, később Budapesti Fotóklub nevű fotós egyesületnek, ahol sokan a polgári foglalkozásuk mellett foglalkoztak a művészi fényképezéssel, de igen sok műtermes mester, mint Rónai Dénes, Angelo, Pécsi József - sok riporter, mint Balogh Rudolf, Escher Károly, Kredátusz Károly is ide tartoztak, és amíg André Kertész
Magyarországon élt, ő is látogatta a klubot. Az előadások, közös kiállítások, képbírálatok mellett nagy divatja volt akkoriban az úgynevezett vasárnapi fotósétáknak, ahol egy-egy vezető mellett tucatnyi fényképész járta a vidéket és Budapest utcáit. Sokszor ugyanazt fényképezték vagy egymást utánozva, talán egymással versengve fitogtatták technikai tudásukat, ízlésüket. Ennek köszönhetően Kozák Lajos képeinek témái és helyszínei más fotósoknál is felfedezhetők abban az időben. Így Kozák képei az akkori progresszív magyar fotóművészet egyfajta összegzését adják.

Elmozdulás a modernizmus felé
A harmincas évek második felére jól látható a haladó fotósok körében egy elmozdulás a modernizmus felé. Külön műfajként nem nevezték el, egyszerűen modern stílusként említik. Mindenesetre a hazai magyaros stílus némely jellemvonásának (tágabban értelmezve az expresszionalista művészeti szemlélet) és az új tárgyilagosságnak, a modern realizmusnak sajátos keveréke, amelynek a kor legkiemelkedőbb munkáit köszönhetjük és világviszonylatban is említésre érdemes. Kozák Lajos legsikerültebb alkotásai is ebbe a körbe tartoznak.

Rangelső
Kozák Lajos 1928-ban rangelsőként végzett a Testnevelési Főiskola elsőször indított évfolyamán, ahol segédtanárrá nevezték ki. Levente oktatói és sí tanfolyamot is végzett, és fotókat készített a levente mozgalom Szebb jövőt című újságának. A második világháború után Kozák Rákospalotán lakott a Kinizsi utcában, feleségével és két lányával egészen a haláláig. Itt volt testnevelő tanár a Kossuth utcai iskolában, majd az 1959-ben alapított, új építésű Czabán Samu Téri Általános Iskolában. 1966- ban innen ment nyugdíjba.

A magyar fotótörténet fontos alkotója
1945 után megváltozott az érdeklődése, a fényképezési stílusa. Leginkább sporteseményeket fényképezett és valószínűleg megrendelésre készített képeket szakmunkás oktatásról és kisiparosok munkájáról. A tanári fizetését egészítette ki így.
1956 után képei jelentek meg a Béke és Szabadság nevű újságban Bojár Sándor és Hemző Károly sportfotói mellett. Később, 1960-61-ben a Képes Magyarország hasábjain találkozhatunk a képeivel, ahol régebbi budapesti képei is előfordulnak. Időnként dolgozott az Élet és Irodalom, valamint a Kortárs című irodalmi folyóiratoknak is.
Ebben az időben sportmódszertani illusztrációiról vált ismertté és sok képe, címlapfotója jelent meg olyan magazinokban, mint például a Testnevelés és Sporttudomány. Számos könyvben találkozhatunk a képeivel ebben a témában, mint a Testnevelési balesetek és elhárításai vagy az 1959-ben megjelent Sportfényképezés iskolája című könyv. Speciális fázisfotókat készített különböző sportágakról, feltehetően egy 35 mm-es Kinamo Zeiss filmkamerát alakított át úgy, hogy a szektoridőt rövidítette és kevesebb kockát exponált a gép másodpercenként. Ezek a képek Marey és Muybridge képeit juttathatják eszünkbe, és egyedülállónak számítottak az akkori sportfényképezésben.

A teljes életműből készített válogatás most három helyszínen:

  • A 30-as évek modern fotográfiái nagyméretű reprinteken.
    A képek a helyszínen megvásárolhatóak. 2011. augusztus 18. – október 25. CULTiRiS Galéria / Örkény István Könyvesbolt 1137 Budapest, Szent István krt. 26. Nyitva tartás: hétköznapokon 10–19 óráig, szombaton 10–14 óráig. A belépés díjtalan.
  • Vintage papírképek és reprintek. Válogatás a teljes életműből.
    2011. augusztus 18. – október 2.
    Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, Mai Manó Galéria
    1065 Budapest, Nagymező u. 20. Nyitva tartás: hétköznap 14–19 óráig, hétvégén 11–19 óráig. A belépés díjtalan.
  • Vintage sportfotók és életrajzi dokumentumok
    2011. augusztus 25. – október 25.
    Magyar Sportmúzeum - Sportagóra (A Papp László Sportaréna mellett.)
    1146 Budapest, Ifjúság u. Nyitva tartás: péntek kivételével 10–17 óra között. A belépés díjtalan.

Kísérő programok:

  • Szakmai fórum vetítéssel és sajtótájékoztatóval
    2011. szeptember 1. 18.00 óra
    Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, Napfényműterem
    1065 Budapest, Nagymező u. 20.
  • Budapest Retro Maszkabál - Exponálj a ’30-as évekre!
    2011. augusztus 25-én 21 órától Vetítés Kozák Lajos képeiből. DJ: Zsuffa Péter Mika Tivadar Mulató
    1075 Budapest, Kazinczy u. 47.
Saját értékelésem: Nincs Mások értékelései: 5 (1 vote)

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Klein Ármin műtárgya

Újabb hét műtárggyal gazdagodott a Gyugyi-gyűjtemény.

logó

4 kontinens kiállítói Budapesten a Millenárison.