Zdeněk Miler cseh animációs filmrendező és képzőművész tagadhatatlanul legsikeresebb alkotása a Kisvakon és barátai című rajzfilmsorozat, melyet egy héten keresztül a Millenáris Teátrumban láthatunk. A filmvetítések mellett lesz játszóház és kiállítás is a rendező eredeti képeiből.

A nagy pillanat 1954-ben érkezett el Zdeněk Miler számára, amikor megrendelést kapott egy, a vászoning gyártásáról szóló film elkészítésére. A rendező olyan állatfigurát keresett, amely összekötő kapocs lett volna a történetben, és amelyik még nem szerepelt animációs filmben. A vakond állítólag egy séta során jutott eszébe, amikor elgondolkozva kóborolt a mezőn, és megbotlott egy vakondtúrásban. Azért is döntött mellette, mert az amerikai stúdiók közül még egyik sem dolgozott addig vakonddal. Kezdetben rengeteg munkája volt a kis mesefigurával, hogy azt emberibbé tegye, hiszen a különböző illusztrációk alapján csúnyának tűnt neki, és nagyon távolinak érezte egy szimpatikus hőstől. A módosítások alatt kénytelen volt elvetni az inges motívumot is, ezért Kisvakond figurájával együtt született meg a kék zsebes nadrág. A film elkészítése két évig tartott, de az eredmény alapján egyértelmű, hogy megérte. A Kisvakond nadrágja óriási sikert aratott, és megnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját.

Az idők során több mint ötven epizód készült el Kisvakond főszereplésével. A siker nemcsak a főhős eredetiségének és kedvességének köszönhető, aki ötletesen oldja meg a felmerült problémákat, és sosem komorodik el, hanem annak is, hogy – az első részt leszámítva – Kisvakond és barátai nem beszélnek, csak különböző indulatszavakat és hangokat használnak, amelyekhez a rendező a kislányairől, Katerináról és Barboráról készített hangfelvételetet használta fel.

Az idők során több mint ötven epizód készült el Kisvakond főszereplésével. A siker nemcsak a főhős eredetiségének és kedvességének köszönhető, aki ötletesen oldja meg a felmerült problémákat, és sosem komorodik el, hanem annak is, hogy – az első részt leszámítva – Kisvakond és barátai nem beszélnek, csak különböző indulatszavakat és hangokat használnak, amelyekhez a rendező a kislányairől, Katerináról és Barboráról készített hangfelvételetet használta fel.