2017. december 11. - hétfő

Alkony. A figuratív festészet nemzetközi tendenciái.

Kinyomtatom...
Időpont: 
2012. október 7 - 2013. február 3

Az Alkony című tárlat napjaink legnevesebb és legizgalmasabb figuratív festőinek munkáit hozza egy fedél alá, ráadásul az alkotók többsége még sohasem állított ki hazánkban. Így minden esély megvan arra, hogy az Alkony nagy visszhangot keltsen és 2012 kiemelt kiállításává váljon Magyarországon.

A 2009-es Messiások óta nem volt ilyen nagy jelentőségű nemzetközi kiállítás a MODEM-ben: a tárlaton 28 művész 106 festménye tekinthető meg. A kiállításra a világ minden tájáról, összesen 9 országból, félszáz galériából és magángyűjtőtől érkeztek alkotások. A MODEM kölcsönöz képeket például a londoni White Cube Galériától, az Eigen and Art Leipzig/Berlin magángalériától és a los angelesi Mihai Nicodim Galériától.
Az Alkony kurátora Jane Neal, független művészetkritikus az Egyesült Királyságból. Neal a tárlatot 5 szekcióra osztotta: Megtört táj és torz szépség, Portréfestészet – az identitás keresése, és ami mögötte rejlik, A sötétség leple alatt, Festészet és mozi, Vészterhes otthon. A kiállítás megnyitójával egyidőben, a kurátor tanulmányával jelenik meg az Alkony reprezentatív katalógusa is.
Az egyedülálló művészeti projekt 1 éves szervezőmunka eredményeként jött létre és februárban utazik is tovább, méghozzá Prágába, a Rudolfinum Galériába.

Nemzetközi sztármezőny – először együtt
Az Alkony művészei nemcsak fontos múzeumokból és magángyűjteményekből ismerősek. Aukciós rekordok és többszázmilliós galériás eladási árak fűződnek a nevükhöz. Az anyagban a figuratív festészet valódi nemzetközi sztárjai szerepelnek Londontól Stockholmon és Lipcsén át Varsóig és Kolozsvárig, sőt Európát átfogóan egészen Szíriáig.
A sztármezőny egyik legnagyobb alakja Neo Rauch, a világhírű Új Lipcsei Iskolához tartozó festőművész, akinek hatalmas vásznain keveredik a szürrealizmus hagyománya a pop-arttal és a szocreállal. Volt már egyéni kiállítása a new yorki Metropolitan Művészeti Múzeumban és a müncheni Pinakothek-ben. (Néhány évvel ezelőtt Neo Rauch neve azért került be a világsajtóba, mert egy svájci árverésen a híres filmcsillag, Brad Pitt csaknem 1 millió dollárért vásárolta meg egyik képét.) Az Alkony című tárlaton Rauch egyik festményének a legnagyobb a biztosítási értéke, 720 000 euró, a kiállított képek biztosítási összértéke pedig meghaladja a másfél milliárd forintot.

Neo Rauch: BeerenpflueckerNeo Rauch: Beerenpfluecker

A tárlat alkotói között egy Damaszkuszban élő festőt is találunk. Ahmad Mouallát a szíriai expresszionizmus vezető művészének tartják.
A kiállítás nemzetközileg is jegyzett két magyar résztvevője Szűcs Attila és Bodoni Zsolt.
Az Alkony című tárlathoz a műveket a szállító cég Európában több helyszínen 2 hétig gyűjtötte be, így a festmények különleges biztonsági kísérettel – néhány kivételével – egyszerre érkeztek Debrecenbe, szeptember utolsó hétvégéjén.
Egy görög hajómágnás magánygyűjteménye a The George Economou Collection együttműködő partnerként kapcsolódik a tárlathoz, mivel a Görögországból érkező festmény igen magas szállítási költségét ők állták. Karin Mamma Andersson Éjjeli vendég című képe egyébként is emblematikus, az Alkony katalógusborítóján ez szerepel.

A figuratív festészet újjászületése
A figuratív festészet, amelyet a nyolcvanas évek óta temetnek, elképesztő diadallal tért vissza az egész világon, és meghódította a kortárs közönséget Los Angelestől Hong Kongon át Berlinig. A Vasfüggöny mögött nevelkedő közép- és kelet-európai művészeknek lényeges szerepük volt e műfaj újraélesztésében. Érdekes módon Oroszország és Kelet Európa megőrizték a nyugati műtermek hagyományát, míg Nyugat azt elhanyagolta az amerikai propaganda hatása alatt, amely az absztrakt expresszionizmust hirdette és támogatta, mint egy „új” szenzációt. A mai gondolkodás azonban újraértékelte a műfaj helyzetét, és rájött arra, hogy a festészet egy plasztikus nyelv, amely megengedi, hogy a formaiság keveredjen az absztrakcióval, a fotográfia, a mozi hatásaival és az újjászületett avantgarddal.

Sci-fi kiindulópont: napfényről a bizonytalanba
Az Alkony a világvége mítoszokat és a bizonytalanságot a festészet nyelvén tematizálja. A koncepció inspirációjaként Isaac Asimov 1941-ben írt Alkony című elbeszélése szolgált. Ez arról szól, hogy mi történne egy olyan bolygó lakosaival, amely eddig csak a napsütést ismerte, ha hirtelen sötétség borulna rájuk. Valószínűleg mindenki megőrülne, és a civilizáció összeomlana.
Az Alkony egyébként Asimov harminckettedik novellája volt és 1968-ban az Amerikai Science Fiction Írók a
valaha írt legjobb sci-fi novellájának kiáltották ki. A Nightfall and Other Stories (Alkony és más történetek) című novelláskötetében ezt írja róla Asimov: „Az Alkony megírása karrierem vízválasztó pontja volt… Egyszer csak elkezdtek komolyan venni, s a science fiction világa megtudta, hogy létezem. Ahogy az évek múltak, egyértelművé vált, hogy egy klasszikust írtam.”

Ismerős tapasztalások
Az Alkony című kiállítás koncepciója sokféle módon reflektál érzéseinkre és érzelmeinkre. A hidegháborús időszak vége reményt keltő volt, ám a háborúk, a cunamik, az éhínség, a földrengések, a terrorizmus, az állandóan fenyegető járványok, a nemzetközi gazdasági válság és az EU problémái oda vezettek, hogy az emberek ismét bizonytalanságban élnek, a bolygónk veszélyes helynek tűnik. Mintha metaforikus sötétség borult volna a világra, melyet a harmincas-negyvenes éveikben járó művészek megéreztek,
hiszen ők fiatalságukat egy biztatóbb, naposabb, biztonságosabb világban élték meg.
A tárlat és kísérőrendezvényei a maguk sajátos, olykor szórakoztató módján ezt a problémakört kívánják körüljárni. A MODEM Szabadegyetem sorozat novembertől azokra a kérdésekre is keresi a válaszokat, hogyan hat a bizonytalanság a gazdaságban, a művészetben, az emberi kapcsolatokban. Az Alkony című kiállításhoz kapcsolódóan számos más programot is kínál a MODEM: a szakmai és rendhagyó tárlatvezetések, valamint a múzeumpedagógiai foglalkozások mellett októbertől Alkony Filmklub indul, amelyben utópisztikus látványvilágú, fanyar humorú, szürreális figurákat felvonultató filmeket gyűjtöttek össze olyan rendezőktől például mint Lars von Trier, Woody Allen vagy Tom Stoppard. Az Alkony Filmklub alcíme is sokatmondó: Utazás a bizonytalanba.

A kiállításon szereplő művészek:
Ellen Altfest – Karin Mamma Andersson – Hernan Bas – Marius Bercea – Bodoni Zsolt – Oliver Clegg – Martin Eder – Nicole Eisenman – Tim Eitel – Adrian Ghenie – Cantemir Hausi – Chantal Joffe – Victor Man – Justin Mortimer – Ryan Mosley – Ahmad Moualla – Daniel Pitín – Vitaly Pushnitsky - Neo Rauch – Daniel Richter – Serban Savu – David Schnell – Mircea Suciu – Szűcs Attila – Alexander Tinei – Caroline Walker – Matthias Weischer – Hugo Wilson

Fontosabb adatok:
Az Alkony 2012. október 7-től 2013. február 3-ig látható a MODEM-ben.
Az 1 éves szervezőmunka eredményeként egy egyedülálló tárlat állt össze a debreceni művészeti központ II. emeletén található, mintegy 1300 négyzetméter alapterületű kiállítótérben.
A kiállításon 28 művész munkája látható: 9 országból 106 alkotás érkezett a MODEM-be.
Külföldről 47 helyről 92 művet, Magyarországról 6 helyről 14 alkotást kölcsönöztek a debreceni művészeti központnak.
A legkisebb alkotás: 25 cm x 25 cm ( Tim Eitel: Untitled, olaj, vászon)
A legnagyobb festmény: 250 cm x 480 cm (David Schnell: Rot, olaj, vászon)

Saját értékelésem: Nincs Mások értékelései: 4 (1 vote)

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

A Young Generation Art Fair 100 művésze, több mint 500 műalkotással várja a Zsilip kortárs központba látogatókat.

Kondratska Olga

Kondratska Olga ukrán festőművész kiállítása nyílt az alkalomhoz illően őszi színekbe öltöztetett Hadik Kávéházban.

plakát

Magyar iparművészek szalonbemutatója.