„Megfelelően olvasva a Biblia a valaha létezett legerősebb érv az ateizmus mellett.” Isaac Asimov 
A Molnár Ani Galéria fennállásának ötödik évfordulója alkalmából az idei Velencei Biennále Észt Pavilonjában kiállító Farkas Dénes új, helyspecifikus installációját mutatja be. 
A budapesti születésű művész hazai bemutatkozására egészen tavaly őszig kellett várnunk (FUGA, Mozdulatlanságban), ám a magyar szaksajtó – a nemzetközivel egyetemben – igazán csak a biennálés szereplése kapcsán figyelt fel Farkas művészetére: hírnevét Evident in Advance című, nemzetközi koprodukcióban megvalósuló projektjével alapozta meg, melynek kurátora Adam Budak. Ezen munkájának kiindulópontja Bruce Duffy 1987-es The World As I Found It című, Ludwig Wittgenstein valódi életrajzi adatait is felhasználó, fiktív regénye volt. Farkas a szöveget darabjaira szedte: egyes kiragadott mondatok sorrendjének 
megváltoztatásával hozta létre saját történetét. Installációja a nyelv, a kommunikáció, a logika és a filozófia kérdéskörei köré összpontosul. A projektet a sikerre való tekintettel 2014 elején az Észt Művészeti Múzeum is bemutatja. 
Posztkonceptuális műveiben, installációiban megmutatkozik Farkas alapvetően strukturális gondolkodása, mely rövid építészeti tanulmányaihoz köthető. Bár grafika és fotó szakokon végzett, leginkább az installáció műfajában alkot; munkái Joseph Kosuth konceptuális művészetfelfogásának hatását mutatják. Minimálisra redukált kifejezőeszközökkel operáló fotográfiáiban és kontemplatív tereiben társadalmi-identitásbeli kérdésekkel foglalkozik (mint pl. a demokrácia, a fegyelem, vagy akár a vallás), amit legutóbbi munkáiban a nyelv és a jelentés, valamint egyéb ismeretelméleti problémák feldolgozásával egészített ki. 
A Molnár Ani Galéria kiállítóterére tervezett Credo című installációja a hit és a vallás témájával foglalkozik, ám a fogalmakat Farkas a nem hívő aspektusából vizsgálja. Munkájának kiindulópontját Isaac Asimov 1982-es On Science and the Bible című interjúja jelenti. Korábbi munkamódszeréhez hasonlóan Farkas az egyes mondatokat az eredeti kontextusból kiragadva, újrarendezve használja fel, majd ezeket egészíti ki saját készítésű, precíz fotóival, hogy általuk a kiállítótérben egy önálló történet kerekedjen ki. Ám a téma kapcsán felmerülő, mindenkit nyugtalanító kérdések nyitottak maradnak: Farkas Dénes konkrét válaszok helyett művével még inkább elmélyíti az emberi kétségeket. 
 
Farkas Dénes (1974) Budapesten született, jelenleg Tallinnban élő és alkotó művész. Tanulmányait az Észt Művészeti Akadémián folytatta – BA diplomáját grafikusként, majd MA végzettségét 2003-ban fotográfia szakon szerezte meg. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. 2010-ben megkapta Észtország egyik legjelentősebb kulturális elismerését, az Észt Kulturális Alap éves nagydíját. 2012-ben, az Artissima 19-en Mikko Hintz-cel közösen elnyerte a legjobb standnak járó Guido Carbone Díjat.2013-ban a Velencei Képzőművészeti Biennále észt pavilonjának kiállítója.

A Galéria sajtóanyaga