2009. október 3-án, szombaton nyílik meg az ArtLounge és Galériában a maci-blogger Sárgika első, önálló kiállítása, ahol kalandos életéről készült fotósorozatok, különleges installációk és kisfilmek valamint fiatal dizájnerek által erre a különleges ünnepre csak neki tervezett öltözékek is megtekintetők lesznek.

Sárgika, egy sárga színű mackó-lény, de nem gyerekek játéka, hanem önálló személyiséggel és véleménnyel bíró egyéniség. Rendszeresen megfordul a legkúlabb társasági eseményeken, és akkor örül a legjobban, ha a körülötte lévő emberek izgalmas, pozitív töltetű dolgokról beszélgetnek. Kifinomult vizuális érzékű grafomán, akit design minden területe érdekel; véleményét, gondolatait szívesen rögzíti blogján (www.sargika.wordpress.com) vagy közvetíti más csatornákon keresztül.
Sárgi gyakran kerül reflektorfénybe, és az sem ritka, hogy olyan sztár-dizájnerekkel pózol együtt, mint Tom Dixon vagy Marcel Wanders. Ahogyan természetesnek tartja az egyedüllétet, olyan alapvetően kezeli és kedveli a nagy nyilvánosságot is.

Boldog, és megtisztelő számára, hogy ezúttal a saját, róla szóló rendezvényre kapott felkérést, melynek házigazdája lehet. Sárgi ezért úgy döntött, hogy a neves alkalomra örökköké-trendi, de kopottas kombidresszét izgalmas öltözékekre cseréli. Első kiállításán kifogástalan külsővel szeretne megjelenni, ezért neves, fiatal divattervezők, mint az Artista, Anh Tuan, Je Suis Belle és a KREA Kortárs Művészeti Iskola idén diplomázott diákjai egyedi ruhákat és kiegészítőket terveztek neki.

Ráadásul a megnyitó napjára Sárgika kapott egy szobát a fenti hotelben, melyet enteriőr stylist barátai saját ízlése szerint át is terveztek, és ahol az egyik szerencsés látogató eltölthet egy teljes éjszakát a maci társaságában.

Bemutatkozik Blogger Sárgi:
„1983-ban születtem Ukrajnában. Egy sötét ágyneműtartóban töltöttem életem nagy részét, ahol volt időm elmélkedni. 2005-ben visszatértem a többiek közé. Azóta egy percet sem unatkoztam. Figyelem a dolgokat és az embereket magam körül. Érdekes társaságokban fordulok meg. Szeretem hallgatni, amikor az emberek beszélgetnek. Szeretek barátokkal lenni. Szeretek magamban lenni. Akkor nevetek, amikor valami tényleg nagyon vicces. Azt gondolom, hogy a fontos dolgok nem bonyolult dolgok. Szoktam játszani, de nem vagyok játék. Mindenkinek meg van a maga dolga. Nekem az a dolgom, hogy csak azzal foglalkozzam, amivel szeretek. Élményeimet megosztom másokkal.”