Az elmúlt hetekben külön-külön, alaposan leteszteltük a Hydrofast W100 és a Jimmy R9 pultra állítható fordított ozmózisos víztisztítókat: megvizsgáltuk a szűrőik pontos specifikációit, utánajártunk a mögöttük álló EU-s tanúsítási dokumentációnak, és saját teszt-csíkos méréseket is végeztünk a kész vízen.

Most itt az ideje, hogy a két gépet egymás mellé állítsuk, és bevonjuk a képbe egy harmadik, itthon is rendkívül népszerű megoldást: a LAICA hagyományos szűrőkancsóit. A három termék ugyanis nem egy súlycsoportban versenyez – más technológiával, más árazással és más napi használati élménnyel dolgoznak –, éppen ezért érdemes megnézni, kinek melyik éri meg jobban.

Mielőtt belevágnánk a konkrét összehasonlításba, egy fontos kérdést érdemes tisztázni: mennyire kell egyáltalán aggódnunk a magyar csapvíz miatt, és hol rejlik a valódi kockázat, ha van ilyen.

Mielőtt a három termék részletes összevetésére térnénk, érdemes tisztázni a hátteret: Magyarországon, és különösen Budapesten, a csapvíz minősége összességében jónak számít. A Fővárosi Vízművek évente közel 9000 vízmintát vizsgál, fizikai, kémiai, mikrobiológiai, biológiai, toxikológiai és radiológiai jellemzők alapján, mintegy 100 összetevőt és közel 149 ezer paramétert ellenőrizve (2025-ös adat). A saját Budapest II. kerületi mintaadataink szerint például a szabad aktív klór 0,2 mg/l, az összes keménység 141 mg/l CaO, a nitrát 10,6 mg/l, az ólom mindössze 0,6 µg/l, az arzén 1,5 µg/l – ezek mind jóval a megengedett határértékek alatt vannak. Az eredmények szerint a szolgáltatott víz megfelel mind a magyar (5/2023 Korm. rendelet), mind az uniós (2020/2184 irányelv) előírásoknak.

Az ólomprobléma – a valódi kockázati tényező

A legnagyobb, ténylegesen odafigyelést igénylő kockázat nem magában a hálózati vízben van, hanem a régi épületek ólom vízvezetékeiben. Ha egy ház vagy lakás belső csövei még ólomból készültek, az ólom bekerülhet a csapvízbe, főleg ha a víz sokáig áll a csövekben (pl. éjszaka vagy hosszabb távollét után).

Ennek felmérésére az ANTSZ EFOP-1.8.0 projektje elkészített egy országos, épülettömb szintű kockázati térképet, amely megyénkénti (vármegyénkénti) bontásban mutatja meg, mekkora eséllyel lehet ólomprobléma egy adott környéken: https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html. A térkép egy közel 2800 mintás, országosan reprezentatívnak tekinthető feltáró monitoring-vizsgálat eredményein alapul, és az épületkort is figyelembe veszi (a 2011-es népszámlálási adatok alapján, tehát az azóta végzett felújításokat/csere munkálatokat nem tükrözi automatikusan).

Fontos hangsúlyozni: egy adott épület vagy lakás kockázata eltérhet az épülettömbre becsült átlagos kockázattól. Egy régi, magas kockázatúnak jelölt épülettömbön belül lehet új építésű épület (alacsony kockázattal), és fordítva – egy alapvetően új tömbben is előfordulhat néhány régi ház magas kockázattal. A kockázatot az is csökkenti, ha egy régi épületben már kicserélték az ólom vízvezetékeket. A pontosabb, egyedi becsléshez az oldal egy kockázati kalkulátort is kínál.

Aki szeretné pontosan tudni, mi van a saját csapvizében, a Fővárosi Vízműveknél is lehet vízminőség-, illetve vízkeménység-vizsgálatot kérni (https://www.vizmuvek.hu/hu/kezdolap/vizminoseg-vizkemenyseg). Ha a mintát személyesen visszük be a laborba, az olcsóbb megoldás, mintha kiszállást kérünk.

Egy hasznos, egyszerű házi tipp: a csapvizet fertőtlenítés céljából klórozzák, de ha egy kancsóban egy ideig (akár csak néhány percig) nyitottan állni hagyjuk a vizet, a klór jelentős része elpárolog, és a víz íze is érezhetően javul – ez egy ingyenes kiegészítő lépés bármelyik szűrési módszer mellett.

Hydrofast akcióban

A három termék összevetése

Ami magukat a berendezéseket illeti: mindhárom termék (Hydrofast, Jimmy, Laica) hatékonyan képes tovább javítani egy amúgy is jó minőségű magyar csapvizet, csak más-más technológiával, más-más árazással és más-más napi használhatósággal.

Szűrési technológia és eredmény. A Hydrofast és a Jimmy is fordított ozmózisos, pultra állítható gép, amelyek a saját teszt-csíkos méréseink szerint gyakorlatilag minden mérhető szennyezőt (réz, higany, klór, bróm, nitrit, nitrát, vas, króm, ólom, fluorid) nullára vagy közel nullára visznek le, miközben a lúgosságot, karbonátot és keménységet is jelentősen csökkentik a nyers csapvízhez képest. A LAICA ezzel szemben nem RO-technológiás gép, hanem hagyományos szűrőkancsó, aktívszén és ezüsttel impregnált ioncserélő gyanta kombinációjával (bi-flux technológia, 5 lépcsős szűrés, kb. 4 perc szűrési idő literenként). A saját méréseink szerint a LAICA vize a keménység tekintetében volt a leglágyabb a négy minta közül, ugyanakkor a lúgosság és karbonát-tartalom nála a csapvíz és a két RO-gép között helyezkedett el – tehát kevésbé "steril", de bizonyos mennyiségű hasznos ásványi anyag (kalcium, magnézium) a vízben marad.

Szűrőcsere és éves költség. A Hydrofastnál két szűrő van (HF02: 12 hónap, HF03: 9 hónap), éves szinten kb. 2,33 csere, kb. 48–50 ezer Ft/év költséggel. A Jimmy-nél három szűrő van (M2S: 12 hónap, Q2S: 12 hónap, RO-2.0S: 24 hónap), éves szinten kb. 2,5 csere, de mivel a legdrágább alkatrészt (az RO-membránt) csak kétévente kell cserélni, az éves költség mindössze kb. 29 300 Ft – nagyjából a fele a Hydrofastnak. A LAICA egészen más kategória: egyetlen szűrőbetétet kell havonta (vagy 150 liter után) cserélni, ára kb. 20 770 Ft/12 hónap, ami messze a legolcsóbb megoldás, cserébe jóval kisebb szűrési kapacitással és teljesítménnyel.

Kezelhetőség és design. A Hydrofast kompaktabb, kevesebb helyet foglal a pulton, és kijelzi az adagolt vízmennyiséget – de a belső tisztavíz-tartálya nem vehető ki, így nem tisztítható kézzel, csak a beépített UV-sterilizátorra hagyatkozhatunk. A Jimmy ezzel szemben a víz hőmérsékletét mutatja folyamatosan, a nyersvíz-tartálya kényelmesebben, oldalt helyezkedik el, a tisztavíz-tartálya pedig kivehető és könnyen tisztítható – ráadásul két tartályt is kapunk, amelyek közül az egyik a hűtőbe is betehető. Ez utóbbi megoldás gyakorlati szempontból kényelmesebbnek bizonyult a saját használatunk során, még ha a gép valamivel több helyet is foglal. A LAICA a legegyszerűbb: nincs elektromos csatlakoztatás, nincs telepítés, egyszerűen meg kell tölteni a kancsót és hagyni, hogy a gravitáció végezze a munkát – cserébe nincs kijelző, nincs hőmérséklet-szabályozás, nincs automatikus figyelmeztetés a szűrő cseréjének esedékességéről.

Tanúsítás. Mindhárom termék EU-s piacra szánt: a Hydrofast és a Jimmy Lengyelországból, EU-tagállamból kerül kiszállításra, a LAICA pedig magyarországi forgalmazókon keresztül is elérhető. A Hydrofasthoz sikerült megnéznünk egy teljes, aláírt, lezárt EMC teszt-jegyzőkönyvet (ZKT-2503174664E, minden vizsgálat PASS eredménnyel az EU 2014/30/EU irányelv szerint) és egy UV-fotobiológiai tesztet is (SGS Sanghaj, EN 62471:2008). A Jimmy esetében egy hasonló jellegű, ugyanolyan paramétereket (nehézfémek, PFAS, nitrát, fluorid) tartalmazó SGS-dokumentum érhető el. A LAICA esetében pedig a magyar NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) hivatalos vizsgálata áll rendelkezésre (ivóvízbiztonsági engedélyszám: 10924-6/2022/KTEF), amely megállapította, hogy beüzemelés után a szűrőbetét 46%-kal csökkentette a tesztvíz szervetlen anyag tartalmát, 44%-kal a keménységét, 100%-ban a szabad klórtartalmát, és a 4 hetes vizsgálati periódus alatt nem tapasztaltak mikroorganizmus-szaporodást a hűtőben tárolt kancsóban.

Összegzés

Ha valaki a legalaposabb, legkontrolláltabb víztisztítást keresi, és hajlandó a magasabb árat és a rendszeres szűrőcserét vállalni, a Hydrofast vagy a Jimmy közül érdemes választani – ezek gyakorlatilag laborvízhez közeli tisztaságot adnak, amit a saját méréseink is megerősítettek. Ha valaki inkább egy egyszerű, olcsó, karbantartás-szegény megoldást keres a napi vízfogyasztáshoz, és nem zavarja, hogy marad benne némi ásványi anyag, a LAICA kancsó teljesen megfelelő és jóval olcsóbb választás.

A két RO-gép közül a saját, hosszabb távú tapasztalatom alapján a Jimmy volt a nyerő: a kényelmesebb tartályelrendezés, a könnyebben tisztítható kivehető tisztavíz-tartály (plusz a második, hűtőbe tehető tartály), és a jelentősen alacsonyabb éves szűrőköltség (a kétévenkénti RO-membráncsere miatt) mind ez irányba billentették a mérleget. Ezzel együtt a Hydrofast is kiváló, kompakt megoldás, amelynek EU-s tanúsítási dokumentációja jelenleg alaposabban és könnyebben visszakereshető, és aki kisebb pulton szeretné elhelyezni a gépet, vagy fontos számára a pontos vízmennyiség-adagolás kijelzése, annak a Hydrofast lehet a jobb választás.