Janó Manó első évadát több mint 1 millióan látták a világhálón, így minden bizonnyal sok családnak örömet okoz, hogy a friss, második évad, a Janó Manó És A Csodálatos Bolygolyóbis december 13-ától ingyenesen megtekinthető lesz a neten.
A jövő héten vasárnap záró kiállítás az utolsó hétvégén, szombaton és vasárnap is hosszabbított nyitvatartással, este tíz óráig várja majd a látogatókat.
A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo remekműveire épülő, az életmű egészét átfogó tárlat az év legsikeresebb kiállítása Magyarországon. A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlat régi adósságot törleszt, hiszen a közönség már régóta várta a csak sok évvel halála után világhírűvé vált, ám azóta is töretlen népszerűségnek örvendő mexikói művész magyarországi bemutatkozását.
A festőnő születésének 111. évfordulóján megnyílt kiállításon 35 alkotás – 26 festmény és 9 rajz – látható. A tárlaton a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az egyik legelső vászonfestménye, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék és szimbolikus tartalommal telített alkotások is. A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlatot a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre. A válogatás – melyben a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az első vászonfestményeinek egyike 1927-ből, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók – betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba.
Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltörött. Ekkor megjárta a testi fájdalmak földi poklát és hosszú időre ágyba kényszerült. A szenvedésből a festés jelentette az egyedüli kiutat, Kahlo művészetének forrása pedig önmaga lett – saját valóságának ablaka a tükör, amelyből saját képe tekintett vissza. A javarészt frontális vagy kétharmad profilból készített merev, hieratikus önarcképei a művész belső világának kivetítései, amelyek segítségével a külvilág felé létrehoz egy új, sokszínű és izgalmas, erőt sugárzó ént. Festőstílusának jellegzetessége, hogy bár klasszikus modellekből indít, merít a mexikói népi kultúra eszköztárából is. Számos művén felbukkannak Mexikó spanyol hódítást megelőző történetének, régészetének, valamint népi kultúrájának elemei.
A budapesti kiállítás a bemutatott művek segítségével megidézi Frida Kahlo életének és művészetének szervesen összefonódó egységét.
A kiállítás kurátora: Lantos Adriána (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria).
A tárlatot kétnyelvű (magyar–angol) katalógus kíséri.