A nemzet emlékezete - A magyar történelem mérföldkövei

2020. augusztus 25-én új kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei” című panorámavetítéssel kísért tárlat a 21. század interaktív eszközeit felhasználva mutatja be a magyar állam fennállásának ezer évét. A Magyar Nemzeti Levéltár historizáló stílusban épült palotájának kiállítóterében a látogatót elsőként egy katedrális belsejét idéző tér fogadja, majd a falakon és mennyezeten további látványos fényfestés kelti életre történelmünk legfontosabb eseményeit.

A bemutatott 14 dokumentum külön tárlókban foglal helyet, amelyek a szakrális helyek monolit oszlopaiként tagolják a teret. Az iratok 14 korszakot, 14 történelmi eseményt elevenítenek fel. A sort a Magyar Nemzeti Levéltár legrégebbi oklevele, a Veszprémvölgyi kiváltságlevél (1109) nyitja, amelyet az egyetlen kétségtelen hitelű Szent István korából fennmaradt oklevélszövegként tartanak számon. A tárlaton megtekinthető II. András aranybullával megerősített oklevele (1221) és Mátyás király 1464. évi törvénye, amely elsőként rendelkezik a Szent Korona őrzéséről. A 400 éves Habsburg-magyar viszony legfontosabb dokumentuma, a Pragmatica Sanctio (1723) mellett a Levéltár bemutatja az Erdélyi Nagyfejedelemség rangemelő oklevelét (1765), melyben Mária Terézia Erdély különállását biztosította, és a nagyfejedelemség rangjára emelte a tartományt.

A látogatók megismerhetik 1848 alkotmányának eredeti dokumentumát, az új magyar felelős minisztérium által felterjesztett Áprilisi törvényeket (1848), amellyel Magyarország a feudalizmust hátrahagyva a polgárosodás útjára lépett. Megtekinthető az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének alapdokumentuma, a Kiegyezés (1867) is.

Sorsfordító dokumentumaink hangsúlyos eleme a történeti Magyarországot megszüntető, az országot feldaraboló Trianoni békeszerződés, amelyet az 1921. évi XXXIII. törvénycikk iktatott be a hazai jogrendbe.  A 20. század sötét emlékeit őrzi továbbá a Magyar-szovjet jóvátételi egyezmény (1945) és a szovjet katonák magyarországi tartózkodásának jogi helyzetét rögzítő 1957. évi 54. törvényerejű rendelet.

A tárlatot az Antall-kormány alakuló ülésének jegyzőkönyve (1990. május 23.) zárja, amely egy új korszak nyitányát jelenti – a szabad választásokon nyert felhatalmazással Magyarországon megkezdődhetett a piacgazdaság és a demokrácia újbóli kiépítése.

A kiállítótér „apszisában” a Szent Korona holografikus képe lebeg, amelyet a látogatók szabadon forgathatnak körbe. Az impozáns monolitokon kiállított 14 dokumentumhoz önálló rövidfilmek is készültek. Ezek nem csupán az adott irat keletkezésének körülményeit mutatják be, hanem további információval szolgálnak a korszakról, és rávilágítanak annak történeti jelentőségére. A Magyar Nemzeti Levéltár új kiállítása az elmúlt 1000 év legfontosabb magyar dokumentumaiból válogat. A tárlat egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy az látogatók közelebb kerülhessenek múltunk forrásaihoz és bepillantást nyerjenek a történelmi eseményeket alakító folyamatokba. A kiállítás kétnyelvű, a kísérő információk magyarul és angolul is elérhetőek.

Hirdetés