Közreműködik Pusker Júlia – hegedű, vezényel Csaba Péter.

A hangversenyt youtube csatornáról ingyenesen érhetik majd el.

Műsor

  Bartók: Divertimento

  J.S. Bach: a-moll hegedűverseny BWV.1041

  Mozart: A-dúr szimfónia K.201

"Bartók: Divertimento

2021. március 25-én ünnepeltük Bartók Béla születésének 140. évfordulóját. Az évforduló napjára tervezett ünnepi hangversenyt a járvány miatt nem tarthatták meg, az emlékezés azonban most, néhány héttel később is aktuális. A Divertimento Bartók utolsó műve, amelyet az emigráció előtt, a világháború árnyékában komponált. A régi korokból örökölt szórakoztató műfaj keretei között vallja meg kétségbeesését az egész világot fenyegető katasztrófa miatt, de reményét is egy majdani jobb jövőben. A Bázeli Kamarazenekar karmestere, Paul Sacher rendelte meg Bartóktól ezt az új darabot, miután előzőleg nagy sikerrel bemutatta zenekarával az ugyancsak nekik komponált Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című remekművet. Ezúttal vonós zenekari művet kért, nem túlságosan nehezet, aránylag kis létszámú együttesre. Bartók elfogadta a felkérést és 1939 nyarán komponálta meg a művet, a svájci Saanen-ben, ahol Sacher egy kényelmesen berendezett parasztházat bocsátott rendelkezésére.

J.S. Bach: a-moll hegedűverseny

A hegedűverseny, sőt: a szólóhangszeres versenymű műfaját Antonio Vivaldi „találta ki”, természetesen nem előzmények nélkül. Példáját Johann Sebastian Bach (1685-1750) is követte, az ő nevéhez fűződik az első billentyűs hangszerre írott versenyművek (zongoraverseny) megalkotása, de komponált versenyműveket hegedűre is. Az a-moll hegedűversenyt a zenetudósok szerint 1716-1723 között, kötheni évei alatt komponálta, a művet előadták később Lipcsében, a Collegium Musicum keretében is, ezért azt sem tartják kizártnak, hogy első lipcsei évei alatt írta. Hangzása, mondanivalója a mai hallgató számára is „időszerű”. A Hegedűverseny szólistája, Pusker Júlia a Liszt Ferenc Zeneakadémia után a Londoni Királyi Zeneakadémián folytatta tanulmányait, előkelő versenyeredményekkel és sok sikeres fellépéssel büszkélkedhet.

Mozart: A-dúr szimfónia

Mozart 17 éves korában komponálta sorrendben 29. szimfóniáját. A gyermekkori nagy utazások után ekkor hagyta el először Salzburgot, hosszabb időt töltött Bécsben és rengeteget tanult. Ennek a boldog korszaknak termése az A-dúr szimfónia, a tiszta, felhőtlen, ujjongó öröm kifejezése. A zenetudósok szerint zeneszerzői stílusában döntő fordulatot jelent ez az időszak és e fordulatot legmarkánsabban három szimfónia, az úgynevezett „kis” g-moll (K.183), C-dúr (K.200) és az A-dúr (K.201) jelzi. Mindhárom szimfónia önálló egyéniség, semmilyen más művel nem téveszthető össze. „A bécsi hatás alatt keletkezett szimfóniák… gyönyörűen példázzák a témáknak, motívumoknak, sőt maguknak az egyes tételeknek egymásra rávilágító, egymást szervesen kiegészítő, egységes koncepcióját” – írja Tóth Aladár, aki egyébként a „napsugaras, ragyogó” jelzőkkel illeti az A-dúr szimfóniát."

(Részletek Fenyő Gábor ismertetőjéből)