Újra mozivásznon a francia nyelvű filmek legjava.

Az április online filmnapok után a mozikban folytatódik a 11. Frankofón Filmnapok szeptember 14. és 19. között Budapesten, majd többhetes vidéki turnéra indul a filmes mustra, 14 vidéki mozit érintve. A 15 vígjátékot, romantikus filmet, drámát, restaurált klasszikust műsorra tűző válogatás budapesti helyszínei az Uránia Nemzeti Filmszínház, az Art+ Cinema és a Francia Intézet lesznek.

Isabelle Huppert, Omar Sy, Monica Bellucci, Audrey Tautou, Gaspar Noé, Jean-Paul Belmondo - igazi sztárparádéval és több film alkotójával, valamint a szakma képviselőivel várja a filmek szerelmeseit a Francia Intézet a mozitermekbe.

A Filmnapok nyitófilmjében A főnökasszony (La Daronne) című krimi-vígjátékban a rendőrség egy törékeny, de annál tettre készebb tolmácsát átalakító Isabelle Huppert veszi kezébe a helyi drogkereskedelmet – avagy hogyan lesz a pandúrból rabló. Ugyancsak a rendőrség berkeibe enged bepillantást az Omar Sy és Virginie Efira főszereplésével forgatott és a Berlinalén bemutatott Police (Police), melyben három párizsi közrendőr kap szokatlan feladatot: egy kitoloncolást. A reptérre vezető úton Virginie lelkiismereti válságba kerül, és próbálja meggyőzni a társait, hogy hagyják futni a férfit, különben a biztos halálba küldik. A Latcho Drom vagy a Gadjo Dilo varázsütésszerűen tette ismertté Tony Gatlifot Magyarországon. Most bemutatott alkotása, a Tom Medina (Tom Medina) Camargue csodálatos, rejtélyes vidékén játszódik. A bírói felügyelet alatt álló Tom Medina egy farmra kerül büntetésként, ahol lépten-nyomon ellenséges pillantásokba ütközik. Amikor megismeri Suzanne-t, akitől elvették a kislányát, egyre zabolátlanabbá válik, és készen áll, hogy érvényt szerezzen az igazságnak, és a maga módján visszavágjon a világnak. A vetítés után közönségtalálkozón találkozhatnak a nézők a rendezővel.

François Ozon Cannes-ban debütált meséje a ’85 nyara (Été 85) egy gyönyörű képekbe komponált keserédes történet a felnőtté válásról. A 16 éves Alexis mindig is olyan barátról álmodott, mint a nála két évvel idősebb – és tapasztaltabb – David, aki hősiesen kimenti őt a tengerből. Kiderül, hogy csupán egynyári barátság van-e szó. Az év vígjátékának is aposztrofált Jó a szamár (Antoinette dans les Cévennes) is című komédiában Antoinette végre szeretne kicsit elvonulni a világtól a szeretőjével, ám Vladimir inkább a családjával indul hegyi túrára. Antoinette nem adja fel ilyen könnyen, ő is nekivág a hegyeknek. Szamárháton. A szerelmi háromszöget még tovább bonyolítják a Szerelmeink (Les choses qu’on dit les choses qu’on fait) szereplői: Az ember egy ismeretlennek gyakran könnyebben kitárulkozik, mint akár a születendő gyermeke apjának. Így van ezzel Daphné is, aki François távollétében a férfi unokatestvérével folytat egyre bensőségesebb beszélgetéseket.

Szintén egy meghitt kapcsolatot ismerhetünk meg az Ez mekkora!  (Enorme) c. vígjátékban, ahol Claire a zongorista karriert választotta, férje, Frédéric viszont negyven felé rájön, hogy ő bizony mégis szeretne gyereket, és elköveti a megbocsáthatatlant: kicseréli a fogamzásgátló tablettákat, aminek meg is lesz a következménye. Claire egyre dagad, Frédéric pedig kezdi beleélni magát a túlféltő anyaszerepbe. Teljesen más kérdéseket feszeget Sam Ali, aki A férfi, aki vásárra vitte a bőrét (L'homme qui avait vendu sa peau) c. filmben menekül a háború elől Szíriából. Európába szeretne eljutni, hogy ott a szerelmével új életet kezdhessen. Az útért a bőrével fizet: engedi, hogy egy kortárs képzőművész teletetoválja.

Mindig nagy várakozás övezi Gaspar Noé filmjének bemutatását, a legújabb Lux Æterna (Lux Æterna) is egy Noétol megszokott pszichedelikus látomás. Béatrice Dalle színésznő élete első rendezésére készül. A film főszerepét, egy boszorkányét, akit megégetnek, Charlotte Gainsbourg játssza, egészen addig, amíg a forgatás káoszba nem fullad. Mindenkinek mást jelent A gyerekkor földje (Petit Pays). Gaby esetében ez az 1990-es évek elejének Burundija. A gyerekkor teljességgel megélt boldogsága hirtelen fordul polgárháborúba, ami nemcsak a csínytevéseknek vet véget, hanem az ártatlanság korának is. Burunditól északabbra, de szintén Afrikában, közelebbről Marokkóban játszódik Az ismeretlen szent csodája (Le Miracle du St-Inconnu), melyben a rendőrök elől menekülő Amine a sivatag közepén ássa el a zsákmányt. Mire kijön a börtönből, a rejtekhely köré egész falucska épült az „ismeretlen szent” sírjához járuló zarándokoknak. Ez mind nagyon szép, de Amine szeretne valahogy a pénzéhez jutni.

A Cannes-i fesztiválon bemutatott A Jutalomjáték (Un triomphe) főszereplője munkanélküli színészként próbál értelmet és elfoglaltságot találni az életében. A sors úgy hozza, hogy egy börtönben kezd színházi foglalkozásokat tartani. Az pedig külön szerencséje, ha a fogvatartottaknak érzékük is van a színjátszáshoz. A francia filmművészet klasszikus remekműve, a Szemek arc nélkül szintén (Les yeux sans visage) bekerült a Frankofón Filmnapok válogatásába. Az „őrült tudós” típusú horrorfilmek egyik korai, atipikus darabja, Franju melankolikus-poétikus, sötét és hipnotikus remekműve a plasztikai sebészről, aki a lánya súlyosan roncsolt arcát szeretné bőrátültetéssel helyrehozni. Jubileumi év az idei, hiszen 20 éve, 2001-ben mutatták be Az Amélie csodálatos életét (Le Fabuleux Destin d'Amélie Poulain). Ha esetleg valakinek kimaradt volna, itt az alkalom, hogy megtekintse vagy akár sokadszorra nézze meg ezt a kultuszfilmet.

A programfüzetet: itt olvasható.