Magyar kortárs művek New York-ban

Az idén március 4. és 7. között megrendezésre került, 86 galériát képviselő New York-i VoltaNY kortárs művészeti vásárt az egyik legjelentősebb szatellit vásárként tartják számon. A rendezvény egyik különlegessége, hogy a galériák helyett a művészekre fekteti a hangsúlyt, akik egyéni kiállításokon mutatkozhatnak be.

Ennek szellemében a vásár katalógusa egy „művészkönyv”, amelyben minden egyes művész két-két oldalon mutathatja be projektjét, művét. Idén azonban a harmadik alkalommal megrendezésre került műkereskedelmi fórum különös jelentőséggel bír Magyarország számára is, hiszen 3 magyar kereskedelmi galéria kapott lehetőséget, hogy bemutatkozzon ezen a jelentős rendezvényen.

Az acb Kortárs Művészeti Galéria Halász Péter Tamás, az Inda Galéria Szabó Ádám és a Videospace Budapest az indiai Gigi Scaria műveit tárja a nemzetközi közönség elé. A magyar kortárs művészeti szcéna ilyen jeles megnyilvánulására korábban még soha nem volt példa New Yorkban.

Kiállító magyar művészek:

Halász Péter Tamás (1969) – A tükröződő felületek által létrehozott optikai illúzión alapuló installációiról ismert művész figyelme az utóbbi évekken fokozatosan az emberiséget érintő globális problémák – környezetszennyezés, klímaváltozás, fogyó energiatartalékok – felé fordult, amelynek jegyében először autók, majd számítógépek újrafelhasznált elemeiből kezdett installációkat, objekteket létrehozni. Mivel két híres, New York-i felhőkarcolót ábrázoló, a számítógépek hűtőrendszerének anyagát és technikáját felhasználó, működő villanyrezsókat is tartalmazó, Forró torony című installációját a város biztonsági előírásaira hivatkozva nem engedték kiállítani, a New York-i kiállításon, új művei mellett korábbi, a fegyverek szimbolikáját és esztétikáját a középpontba állító installációja és objektjei lesznek bemutatva.

Szabó Ádám (1972) – A Munkácsy-díjas szobrász munkáinak egyik legfontosabb meghatározója a hipotézis. Olyan feltevésekkel foglalkozik, amelyek befolyásolják szobrászati és művészeti gondolkodását és tevékenységét. Kérdései és feltételezései leginkább földrajzi, természeti formák, élő organizmusok, kémiai vagy fizikai folyamatok köré szerveződnek. A szobrászat mibenlétét az határozza meg, hogy egy adott anyagból fizikai átalakítás révén milyen formát alakít ki a művész. Szabó Ádám felismerte, hogy ez a karakterisztikum nemcsak a művészetben figyelhető meg, hanem a természeti környezetben is, hiszen a földrajzi átalakulások folyamata is hasonló eredményt mutat, legyen az erózió, olvadás, lerakódás vagy más egyéb, formai elváltozást mutató jelenség. A művész fikcióval való játéka épp ott kezdődik, ahol a fizika és kémia véget ér. Az alkotó megfigyelései révén a természet reakcióit szobrászati módszerként alkalmazza, de azt a humor és az abszurd emberi kategóriáival értelmezi. Alkotásai olyan helyzeteket, állapotokat, folyamatokat mutatnak be, amelyek karakterükkel, átgondoltságukkal a természeten és a művészeten túlmutató kérdésekre utalnak. A VOLTA Show kiállításán a Plasztikai sebészet sorozatának darabjai lesznek kiállítva, ahol a szépségről alkotott teóriáját teszi át a természet világába: élő fák göcseit, csomóit cseréli ki hibátlan pótlásokra, zöldségek, gyümölcsök hibáit fedi el rávarrott foltokkal, amivel a szobrászat értelmét, hasznosságát és morális határait feszegeti.