A nagy sikerre való tekintettel a kiállítás még december 7-ig megtekinthető.

Sprok Antal eddigi legnagyobb és legkülönlegesebb hangulatú kiállításán főként a szülőfalujából származó buxus fákból készült szobrokat mutatja be látogatóinak, akik a kedvelt képzőművész "teremtése" által egy sajátos univerzumba léphetnek be. (a mellékelt fotó: Nagymágocsi buxusok)

„ Sprok Antallal és alkotásaival találkozni különleges kaland. Hiszen bármit készítsen is - bútort, szobrot, szoborbútort-, minden egyes darabja beavatás a fa misztériumába. Úgy hoz létre "bravúrdarabokat", hogy mindvégig tiszteletben tartja anyaga természetét, méltóságát. És amit talán a legnagyobbra értékelek Sprok Antalban, hogy ezenközben egy pillanatra sem veszíti el humorát, iróniáját, játékos kedvét. Soha, egy pillanatra sem válik patetikussá, nem feszeng, csöndes derűvel elmélkedik az emberek és dolgok furcsa viszonyáról. Gondoljunk csak bele ebbe az alkotói módszerbe! A kiinduló anyag a lehető legtermészetesebb: fa. Ebből a "növényvilágból" születik meg a szoborbútorokban Sprok Antal furcsa faunája, amely már megszületés pillanatában egy másodlagos, "enteriőr-természet" részévé válik.

Ezek a mívesen megmunkált tárgyak kentaur-természetűek, hiszen a "szoborság" és a "bútorság" arányosan őrződik meg bennük. Igaz, a kiállító teremben a szoborfunkció az erősebb, de valóságos belsőben elhelyezve a szoborbútor másként viselkedik. Kinyitod az ajtaját, kikapsz belőle egy ruhadarabot, kihúzod a fiókot, és megtalálod végre a pipaszurkálódat, amelyet már napok óta keresel. És közben valamiféle meghitt viszony születik közötted és a szoborbútorban testet öltő lény - állatt vagy ember - között. Bizarr bensőségesség. Természet és emberi természet.

Hát ezekért az érzésekért érdemes ellátogatni Sprok Antal növény-, állatt- és emberkertjébe.” (Réz András)

„Sprok Antal útja, fából faragott világa a művészet egy keskeny, különleges határmezsgyéje mentén halad. Alkotásai kettős természetűek, céljuk nem csupán esztétikai, hanem valódi funkcióval rendelkeznek. A szobor-lét esztétikai minőségéhez a gyakorlati használatbavétel, a bútorként való funkcionálás minősége társul. Míg a kiállításokon az előbbi, az otthon világában az utóbbi erősödik fel, hozzájárulva ezzel az élet és a művészet kapcsolatának szorosabbá tételéhez.

A szoborbútorok organikus művek, amelyek organikussága az anyagválasztásban, a megformálásban, a tartalomban és a használatban rejlik. A művek anyagának és témájának forrása a minket körülvevő természet, az emberi természettel kiegészülve. Az így létrejött sajátos formákkal Sprok a maga képzőművészeti világának egyéni nyelvezetét teremti meg. Színes valóságának egyaránt része a humor, az irónia, a groteszk minősége, s mindemellett az egzisztencializmus kérdésfelvetései.

Ezt a komoly komolytalanságot, antropomorfizált természetet különleges, egzotikus fafajták felhasználásával közvetíti a művész, amely anyagok megmunkálása fokozatokat mutat. A finoman lecsiszolt, festett felületek mellett ugyanis helyet kapnak az alkotásokban a rusztikus, korhadt, több száz éves faanyagok a maguk naturalitásában, megidézve így a magyar vidéki 'retró' hangulatot. A felületek dekorativitását sok esetben a fafajták természetes erezetéből, textúrájából fakadó rajzosság teremti meg, amelyben eggyé olvad össze a flóra és a fauna mintázata.

A szoborbútorok mesebeli világa a forma és az anyag érdekessége, érdessége által érintésre, kapcsolatteremtésre ösztönöz. Egy olyan párbeszédbe lépteti a szemlélőt, ahol a befogadás során a tapintás finom érzetein keresztül közelebbi kapcsolatba léphet az alkotásokkal. Annál is inkább, mert a szobrok polcokat, fiókokat, rekeszeket rejtenek magukban, s ide mindenki kedve szerint bepakolhatja különféle dolgait. Sprok Antal a képzőművészet egy olyan fiókját faragja ki és tölti meg alkotásaival, amely a szobrok statikus világába lehel életet. (Adrovitz Anna, művészettörténész)

Klebelsberg Kultúrkúria

II. ker. Templom u. 2-10.

Megtekinthető naponta 10-18 óráig