A Műcsarnok négy közeli exkluzív programjára hívnám fel olvasóink figyelmét.

Mácsai János zenetörténész, hangszer-restaurátor régóta foglalkozik Barabás Márton művészetével. Február 3-án, csütörtökön 18 órától tárlatvezetést tart kiállításán, ahol a bemutatott, műfaji szempontból sokszínű életmű egyik legjellemzőbb elvont motívuma a zene, valamint a zeneiséget jellemző fogalmak, mint az ismétlés, a rész és az egész egymáshoz való viszonyának kérdése. A másik konkrét motívum pedig a zene megtestesülését jelképező zongora (és egyéb hangszerek, illetve a zenéhez kapcsolódó tárgyak), melyek szervezőelemként és jellegzetes védjegyként alkotói periódusainak mindegyikében központi szerepet játszanak.

Február 6-án, vasárnap 16 órától Markovits Éva tart kurátori tárlatvezetést Petőcz András Az alfától az omegáig című kiállításában, melyet a művész akusztikus költészeti performansza követ. Petőcz András (1959) kortárs magyar író, költő és képzőművész negyven évnyi munkásságából – az 1980-as évektől napjainkig – mutat be egy válogatást a Műcsarnok január 28. és március 13. között. A tárlaton láthatjuk az alkotó korai, neoavantgárd, experimentális jellegű képverseit az 1980-as évekből, a body art műfajához kapcsolódó műveit a 2010-es évekből, valamint a világirodalomra reflektáló, fekete-fehér sorozatait (Ismeretlen költő ismeretlen írása, Oblomov sorozat stb.). A bemutató kiemelt hangsúlyt helyez arra a kreatív-intellektuális folyamatra, amely Petőcz András írói tevékenységét képzőművészetté alakította.

Február 10-én, csütörtökön 17:30-tól tart exkluzív tárlatvezetést Sturcz János művészettörténész és Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművész a végéhez közeledő Személyesen | Frissen 2021 c. kiállításon, Bernát András, Dréher János, Elekes Károly, Gál András, iski Kocsis Tibor, Kazi Roland, Kucsora Márta, Mózes Katalin és Regős István önálló tárlatain. A Frissen kiállításokkal – immár ötödször – a Műcsarnok az egy-egy térben, egy-egy művész, egy-egy kurátorral megvalósuló egyéni(!) személyes kiállításainak tereit egy időben összenyitja. Az „alkotás géniusza” fel kívánja tárni a tér-idő kereteit. Az átjárható „falak” a festészet, a plasztikai- és médiaművészet szinergiáinak szellemi kaland-élményét kínálják. Mostani tárlatunk pólusain is szeretné rendszerként újraértelmezni az alkotó folyamatokat térben és időben.

Február 12-én, szombaton 15 órától Szörényi Levente Kossuth- illetve Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel és Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, íróval, Gyulai Líviusz kiállításának kurátorával beszélget Juhász Anna irodalmár. A résztvevők a 60-as és 70-es évek forradalmian új művészeti jelenségeiről, alkotói törekvéseikről mesélnek, műfajokon átívelő, egymást inspiráló találkozásaikról Gyulai Líviusszal. Gyulai Líviusz felmérhetetlenül gazdag grafikai életművében új korszak vette kezdetét az 1970-es évek közepén. Ekkor indult a művész együttműködése a Pannónia Filmstúdióval. 1976-ban született első önálló animációs filmje, a Delfinia, melynek zenéjét a rendkívül sokoldalú, mára legendás zeneszerző Szörényi Levente írta.

További információ itt.