Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
Május 11. és 13. között újra az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be az Európai Parlament és az Európai Filmakadémia megújult, közös filmművészeti díjára, a LUX közönségdíjra jelölt filmeket.
A fontos társadalmi kérdésekre reflektáló alkotások vetítéseire a belépés díjtalan, jegyeket az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájának Facebook-oldalán lehet nyerni egy rövid kvízjáték kitöltésével.
A LUX közönségdíjat 2020-ban vezették be az Európai Parlament és az Európai Filmakadémia szervezésében, az Európai Bizottsággal és az Europa Cinemas nemzetközi mozihálózattal együttműködésben. Két korábbi elismerés ötvözete: a LUX filmdíjé, amelyet az Európai Parlament 2007-ben alapított a kultúra és a sokszínűség iránti elkötelezettség szimbólumaként, valamint a People’s Choice Awardé, amely az Európai Filmakadémia közönségdíja.
Az eredeti LUX filmdíj hagyományaihoz híven ez az új elismerés, és a hozzá kapcsolódó, határokon átívelő páneurópai vetítéssorozat is olyan filmeket helyez reflektorfénybe, amelyeket összeköt az európai identitás sokrétű kérdésköre és aktuális, az európai embereket érintő társadalmi jelenségek érzékeny ábrázolása. A filmszakmai zsűri által kiválasztott három alkotást a tavaszi hónapokban az Európai Unió mind a 27 tagállamában, összesen 24 nyelven feliratozva nézhetik meg az érdeklődők. A kulturális hidakat építő kezdeményezés arra ösztönzi az európai mozinézőket, hogy maguk is váljanak a díj odaítélésének aktív részeseivé: vitassák meg a látottakat és szavazzanak a kedvenc filmjükre a május 25-ig elérhető online közönségszavazáson. A győztes alkotást – amelyről fele-fele arányban határoznak a közönségszavazatok és az Európai Parlament képviselőinek szavazatai – június 8-án hirdetik ki az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban.
Idén három film versenyez a díjért, olyan fajsúlyos és aktuális témákat feldolgozva, mint a háborús konfliktusok tragikus következményei, a homoszexualitás üldözése a huszadik században és az Európán kívülről, élhetetlenné vált vidékekről érkező menekültek traumái.
A LUX közönségdíjra jelölt filmek sorát május 11-én 19:00 órakor Jasmila Žbanić Quo vadis, Aida? című háborús drámája nyitja az Urániában, amellyel az Arany Medve-díjas bosnyák rendezőnő a második világháború utáni Európa egyik legsötétebb fejezetére, az 1995-ös srebrenicai mészárlásra emlékeztet. A gyors tempójú, megrázó és pattanásig feszült dráma főhőse, Aida az ENSZ tolmácsaként dolgozik a szervezet által biztonságos övezetnek nyilvánított, a szerb hadsereg által mégis elfoglalt kisvárosban, ahol bosnyákok tízezrei kerestek menedéket. Tolmácsként kulcsfontosságú információkhoz jut, és az egyre fojtogatóbb közegben mindent megtesz, hogy megmentse férjét és két felnőtt fiát a közelgő tragédiától. A nemzetközi koprodukcióban, kilenc ország részvételével készült, Velencében debütált alkotás az Európai Filmdíj abszolút győztese volt, a legjobb európai film, a legjobb rendező és a legjobb színésznő díját is elnyerte, s emellett a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára is jelölték.
A vetítéssorozat május 12-én 19:00 órától az osztrák Sebastian Meise Great Freedom című filmdrámájával folytatódik. A második világháború utáni Németországban játszódó alkotás – amelynek megtekintését a szervezők csak 18 éven felüli nézőknek ajánlják – egy fiatal férfi kálváriáját mutatja be, akit az NSZK-ban akkoriban (egészen 1969-ig) még bűncselekménynek számító homoszexualitása miatt újra meg újra bebörtönöznek. Hans életében az egyetlen állandó emberi kapcsolatot rabtársa, a gyilkosságért életfogytiglanra ítélt, megrögzött homofób Viktor jelenti. Egymástól való viszolygásuk az évek, évtizedek során sajátos kötelékké alakul, amelyben felszínre kerülnek rejtett félelmeik és a fájdalom, amely az életüket uraló elnyomás és a mély szabadságvágy kettősségéből fakad. Az osztrák-német koprodukcióban készült film világpremierjére Cannes-ban, az Un Certain Regard szekcióban került sor, ahol a zsűri különdíjával jutalmazták, és azóta húsz nemzetközi fesztiváldíjjal, köztük a legjobb operatőr és a legjobb filmzene Európai Filmdíjával is elismerték.
A harmadik idei versenyfilm, s egyúttal az urániabeli sorozat záróvetítése május 13-án 19:00 órától a dán Jonas Poher Rasmussen Menekülés/Flee (16) című filmje. Ez a több mint 80 nemzetközi fesztiváldíjjal elismert dán-francia-svéd-norvég koprodukció a mozitörténet első olyan alkotása, amelyet egyszerre jelöltek Oscar-díjra a legjobb animációs film, a legjobb dokumentumfilm és a legjobb nemzetközi játékfilm kategóriájában. Egy Dániában élő sikeres akadémikus igaz történetét mutatja be, aki a nyolcvanas években gyermekként, családjával menekülni kényszerült a háború sújtotta Afganisztánból. Amin (álnév) a jobb élet reményében különböző nyugat-európai országokban próbált letelepedni, több-kevesebb sikerrel, miközben kibontakozó szexuális identitását titkolnia kellett családja előtt. Az anonimitás megőrzése érdekében nagyrészt animációs formában készült, bensőséges hangulatú filmben Amin és a rendező – aki a főszereplő közeli barátja és egykori gimnáziumi osztálytársa – közötti őszinte, szívből jövő beszélgetéseken keresztül tárul fel a múlttal való szembenézés és az önfelfedezés megható története.
A vetítésekre a belépés díjtalan, jegyeket az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájának Facebook-oldalán lehet nyerni egy rövid kvízjáték kitöltésével.
A közönségszavazásnak idén különösen fontos szerepe van a díj odaítélésében, ezért a szervezők minden résztvevőt arra biztatnak, hogy értékeljék a megnézett filmeket a honlapon. A szavazók közül tíz nyertest sorsolnak ki, akik részt vehetnek a június 8-án Strasbourgban megrendezendő ünnepélyes díjátadón.