Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen

A leghatásosabb vádirat a nácizmus ellen, ami valaha megjelent.

Az 1938-ban részletekben, újságban megjelent, náciellenes fiktív levélregény még november 9., a Kristályéjszaka előtt íródott meg, mégis pontosan megjósolta, milyen borzalmak várnak Európára. 1939-ben megjelent könyvformában is, majd Hitler betiltja, és hatvan évig szunnyad a szöveg, mire az európai kiadók is felfedezik. Az amerikaiaknak, főként Vonnegut nemzedékének olyan volt az a regény, mint a polgárháború generációjának a Tamás bátya kunyhója. Elképesztő belegondolni, hogy írásakor még csak halványan sejlettek fel a legsötétebb hitleri idők, a szerző mégis pontosan látta, mi fog történni.

Amikor a Címzett ismeretlen először látott napvilágot Amerikában, a Story magazin 1938. szeptemberi számában, azonnal szenzáció lett belőle. Egy San Franciscóban élő amerikai zsidó és Németországba visszatért hajdani üzleti partnere közötti levélváltás formájában íródott, és idejekorán megmutatta az amerikai közönségnek a nácizmus mérgező voltát. A könyv szerzője így fogalmazott a műről: „Arról akartam írni, mit művelnek a nácik, és megmutatni az amerikai olvasóknak, mi történik igazi, élő emberekkel, ha elsodorja őket ez a beteges ideológia.”

     „Az én nemzedékem ismeri ezt a történetet. Nekünk olyan ez a könyv a második világháború idejéről, mint a Tamás bátya kunyhója volt az amerikai polgárháború generációjának.”Kurt Vonnegut

A könyv története drámaian egyszerű: két műkincskereskedő, Max és Martin, akik egyben jóbarátok is, levelezést folytatnak. Egyikük zsidó származású, másikuk nem. Mindketten németek, de míg az első kiköltözik Amerikába, a másik amerikai üzletelései után visszatér Berlinbe. Hitler hatalomra törésével a két férfi között meglévő meghitt és baráti levelezési tónus egyre jobban megváltozik, ridegebbé válik. A Berlinben élő barát fogalmazási stílusa először csak távolságtartó lesz, majd mindinkább beleszövi szövegeibe a náci propagandát, teljes természetességgel biflázva fel azok borzalmas hazugságait. A barátság első töréspontja onnan fakad, amikor a berlini férfi megkéri zsidó barátját, hogy leveleit már ne otthonába, hanem a bankhivatalba küldje, jelezve, mennyire vállalhatatlanná vált számára a személye, származása. Majd a következő töréspont az lesz, amikor az amerikai barát segítséget kér német barátjától zsidó lánytestvére számára, aki Berlinben bujkál. Hogy a segítséget megkapja-e? Hogy milyen válaszlevelekkel reagál ennek a szétszakadt barátságnak és ennek a kifordult világnak az abszurd jelenségeire? A mélyen megrendítő kötetből kiderül. Mint ahogy az is, miként lehet a második világháború mindent elárasztó tragédiáiról a legfeszesebb érzelmekkel mesélni egy tökéletesen kompakt és jól komponált kötetben. „Fontos és időtlen üzenete megérdemli, hogy bérelt helye legyen a könyvespolcokon” – állítják a Címzett ismeretlen című könyvről. És ez így is van.

     „Valami, nem tudom micsoda, de történni fog. Vezért találtunk! De én óvatosan azt kérdezem magamtól, hova vezeti az országot a vezér? A legyőzött kétségbeesés gyakran őrült irányokba vihet minket.” (Idézet a kötetből)

Az itt olvasható történet először az amerikai Story magazinban jelent meg 1938-ban, majd hamarosan átvette a Reader’s Digest, hogy aztán következő évben a Simon & Schuster könyv alakban is kiadja. A fiktív levélváltás azonnal irodalmi szenzáció lett, és társadalmi vitát váltott ki. A náci Németországban betiltották, az Egyesült Államokban és egy sor európai országban a legnagyobb dicséret hangjain méltatták. A Címzett ismeretlen levélváltás egy San Franciscóban élő zsidó műkereskedő és korábbi üzleti partnere között, aki visszatért Németországba. Nyomasztó történet, amely hatása alá vonja az olvasót, és nem engedi el. (Fülszöveg)

     „Kicsoda ez az Adolf Hitler, aki a hatalom felé emelkedik Németországban? Nem tetszik, amit olvasok róla.” (Idézet a kötetből)

Kathrine Kressmann Taylor (1903-1996) a Címzett ismeretlen 1938-as megjelenésekor vált széles körben ismertté. Első irodalmi díját tizenegy évesen nyerte, és a pénzből egy sokkötetes lexikont vett. Világhírű műve után írt még további három könyvet és egy tucat novellát – utóbbiak közül egy bekerült A legjobb amerikai novellák antológia 1956-os kiadásába. Tizenkilenc éven át tanított kreatív írást és újságírást a pennsylvaniai Gettysburg College-ban, ahol ő volt az intézmény első állandó női professzora.

Eredeti cím: Address Unknown

Fordító: Katona Ágnes

Megjelenés: szeptember 15. (21. Század Kiadó)

keménytábla védőborítóval, 96 oldal

Hirdetés