A II. világháborúnak sok olyan hadművelete volt, amelyekről évtizedek múltán is hangosan zengenek a történészek.

Számos olyan küldetés és összecsapás is lezajlott, amik mára eltűntek a köztudatból. Ezek nem ritkán olyan merész, ambiciózus, mi több, nagyhatású cselekvések voltak, mint például amikor a szövetségesek összefogtak a németekkel, az összefogást pedig Charles de Guelle testvére és egy teniszcsillag is erősítette. Kevés szó esik a Joseph Goebbels által rendelt Titanic propagandafilmről is, amelynek tragikusabb zárása lett, mint az eredeti történetnek. Az Elfeledett frontvonalak című dokumentumsorozat (itthon a Viasat History sugározza január 9. hétfő 21 órától) ilyen típusú eseményeket fejt ki.

A csata, amelyben a szövetségesek összefogtak a németekkel, és egy teniszcsillag hős lett

Négy nappal azelőtt, hogy a németek letették a fegyvert, az észak-tiroli Itterben egy kastély elfoglalásért folytak a harcok. Az emberi veszteség szerencsére nem volt jelentős, azonban ez az ütközet egy dolog miatt mindenképp különlegessé vált: az amerikai és francia katonákból álló szövetséges erők összefogtak a németekkel, hogy kifüstöljék az itteri kastélyból a nácikat. A szövetségesekhez ugyanis a Wehrmacht katonái, illetve dezertőrök is csatlakoztak, és ha ez nem lett volna elég bizarr, az ütközetben a nemrég kiszabadított, a csatában önkéntesen jelentkező francia hadifoglyok is részt vettek – köztük néhai miniszterekkel, Charles de Gaulle, a későbbi miniszterelnök nővérével és egy Jean Borotra nevű teniszcsillaggal. Utóbbi felmászott a kastély falán, hogy megrohanja és elfoglalja a nácik által felállított lőállást. Az ütközet végül lehengerlő győzelemmel járt: közel 100 SS-katonát ejtettek foglyul, a csatában részt vevő francia hadifoglyokat pedig evakuálták – öt nappal később már Párizsban ünnepelhették a háború végét.

A német Titanic tragédiája

Az SS Cap Arcona (a Rügen szigeten található Arkona-fokról kapta a nevét) egy német luxus óceánjáró volt, amit 1927-ben bocsátottak vízre. Hamburgból Dél-Amerikába szállított gazdag utasokat, valamint emigránsokat. 1940-ben viszont hadrendbe állították, hogy menekülteket fuvarozzon, majd 1942-ben egy Joseph Goebbels által megrendelt propagandafilmben eljátszhatta a Titanicot. A miniszter akkor még nem sejtette, hogy az óceánjáró hamarosan az általa eljátszott hajó sorsára jut, csak talán még tragikusabb módon. A háború utolsó napjaiban a Cap Arconából az SS mozgó koncentrációs tábort csinált és a többezer, többnyire orosz és lengyel hadifogollyal a fedélzetén a Balti-tenger nyílt vízére küldte, mindenféle jelzés nélkül. A szövetséges légierő támadást indított a hajó ellen, ami aztán hamarosan elsüllyedt. Akik ezt és a repülőgépek további támadásait is túlélték, azok sem jártak jobban: a partra úszva az SS géppuskatűzzel fogadta őket. Több mint 4.600 fogoly lelte halálát a keserű katasztrófa során, a mészárlást csak pár százan élték túl. A tragédia 1945. május 3-án történt, négy nappal az előtt, hogy Hitler főbe lőtte magát.

A hatrészes dokumentumfilm során megismerhetjük még a történelem leghosszabb csatáját, a Fasírt, illetve a Gunnerside hadműveletet, valamint a Húsdaráló történetét hétfőn esténként 21 órakor.