Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett.

A nagy történések a kisemberek sorsán keresztül érhetőek leginkább tetten. Lukas és Ella Neumann egy átlagos német házaspár: nemrég volt az esküvőjük, nagy társasági életet éltek, kulturális programokra jártak, örültek szerelmüknek. 1944 nyarán azonban az éppenhogy megízlelt boldogság hirtelen véget ér: Ella elveszíti restaurátori munkáját, férje pedig mind jobban tart a bombázásoktól, ezért Stuttgartból vidékre költöznek. Ella talán fel sem fogja, hogy ez mit jelent: aki ezekben a vészterhes időkben kórházigazgatói állást kap, attól biztosan kérnek valamit. Hitler rendszerében ugyanis mindennek ára van. A nő csak később tudja meg, hogy férje azért, hogy vele maradhasson, és ne vigyék ki a frontra, illetve, hogy a nagyváros bombázásaitól megóva feleségét elnyerhesse a vidéki kórházigazgatói állást, belépett a náci pártba. Az addig csak őszinteségre épülő, szilárd szerelmi kapcsolat hirtelen gyengülni kezd, Ella bizalma megrendül a férfiban. A nő ráadásul egyre kevésbé találja helyét a kisvárosban. Restaurátori munkája nélkül csak kósza árnyékként téblábol saját életében, és ugyan a férje szerez neki a kórházban adminisztrátori munkát, de Ella többnyire az egyik raktárban tölti az idejét olvasással. El kell telnie egy kis időnek, mire ráébred, hogy a művészetekről mesélve, akár a kórtermekben fekvő beteg gyerekeken és felnőtteken is segíthetne.

     „Kislány korában az apjával szerettek a stuttgarti állatkertben sétálni. Az egyik alkalommal órákig várták, hogy a vörösfarkú boa végre levesse régi ruháját. De az állat meg se moccant, tekintete elhomályosult. Az apja igyekezett elmagyarázni Ellának, hogy akár napokig is eltarthat, míg a boa felkészül a vedlésre. A kígyók ilyenkor teljesen magukba fordulnak, nem táplálkoznak, hanem nyirokfolyadékot termelnek, aminek segítségével levetik majd a kígyóinget. Ella így érezte magát a nácik között. A ruhája alatt gyűltek az egyet nem értésből fakadó indulatok, amelyek akkor szabadultak ki, amikor kettesben maradt Lukasszal. Félt, hogy egyszer csak gyorsabban termelődik az az anyag, amely megrepeszti a bőrét, és előbújik az igazi Ella.” (Idézet a kötetből)

Házassági válságába, melyben oly magányosnak és elárultnak érzi magát éjjel-nappal dolgozó, nácipárttag férje mellett, két véletlen találkozás hoz reménysugarat. Singeni házuk teraszáról pont Hohentwiel várára látni, melyben egy napon furcsa fényt lát felragyogni. Önmagát is meglepő vakmerőséggel a fény forrása után ered, és így ismeri meg Stein atyát, aki nem sokkal később szellemi partnere, remek beszélgetőtársa lesz, sőt még az is kiderül róla, hogy fergetegesen tud szvingelni. A véletlen Ellát egy másik idegennel is összesodorja, Felix Winklerrel, akivel szintén lelki társak lesznek, sőt mintha mélyebb érzelmek is kialakulnának közöttük. A különös férfi titkos és veszélyes tevékenységet folytat: embereket menekít át a svájci határon, többek között olyan mérnököket, akik nem akarják szolgálni a Harmadik Birodalmat, Hitler viszont lehetetlenné teszi számukra a menekülést. Egy bombatámadás után Ella és Felix a kórházba rohannak, mert a férfi fejébe repesz megy, és a nő kapja meg a feladatot, hogy lássa el őt. A kezelés végén az orvos férj arra lép be, hogy Felix a nőt ölelve kérleli, menjen vele, segít neki átszökni a határon. Vajon hogyan dönt Ella? Elmenekül a bombázások elől? És mihez kezd a szerelem bombáival? Újjá tud valaha éledni, és hamvaiból feltámadni, mint a kedvenc étkészletén szereplő csodálatos főnixmadár?

    „A történelmet nem elég tanulni, ismerni is kell, időnként fel kell idézni, úgy ahogy egy rég nem látott rokon arcát. Nehogy elmenjünk mellette az utcán, mert akkor megsértődik, és ki tudja, hol tesz keresztbe nekünk a családban.” (Idézet a kötetből)

Az 1944–45 időszál mellé a szerző zseniálisan szövi a történetbe az 1994-es szálat, melyben egy Mark nevű orvost ismerünk meg, akinek Kevin Harris nevű nagyapja pilóta volt. Eleinte nem értjük, miért fontos ez a két modern kori figura, de hamarosan kiderül, hogy Kevin a második világháború idején Singen városát is bombázta, és lelkiismerete soha nem tudta feldolgozni azt, hogy háborús feladatának annyi civil áldozata is volt. Halála előtt arra kéri Markot menjen el Singenbe, és nagyapja bűnei helyett kérjen ő bocsánatot. Mark látogatása végül nem várt találkozásokat hoz magával, és egy felfedezést, melyről Ella a háború alatt álmodozott, de maga sem gondolta volna, hogy ilyen csoda létezhet.

Bagó Tünde regénye egyszerre érzelmes útmutató a történelem drámai pillanataihoz, lenyűgöző leírása a legtragikusabb helyzetekben feltündöklő humanitásnak, és érzékeny bemutatása annak, milyen heves harcok dúlhatnak az ember bensőjében, a szívben, miközben kint is pusztító háború zajlik.

     „Nekem is hiányzik Stuttgart. A régi, háború előtti Stuttgart. Ahol még meg sem száradt a moziplakáton a ragasztó, mi már ott ültünk a nézőtéren. Emlékszel? A mozi után mindig betértünk valamelyik bárba táncolni. Élveztem, amikor az elsők között próbálhattuk ki a barátaimmal az új Mercedes Cabriolet-t, vagy amikor csak úgy bolyongtunk kettesben az állatkertben. Milyen szép élmény volt, amikor egyik alkalommal a madárház melletti kis színpadon a zenekar az egyik Brandenburgi versenyt játszotta, és a madarak is bekapcsolódtak. De ennek már több éve. Az utóbbi időben főképp a szirénák hangját hallgattuk az óvóhelyen kucorogva.” (Idézet a kötetből)

A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett. Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében. A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserben hagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat. Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét megváltoztatja. Ella menekül válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a bénult, pusztulásra ítélt világban? (Fülszöveg)

     „Már túl sokat veszítettünk ahhoz, hogy nyerjünk.” (Idézet a kötetből)

Bagó Tünde 1974-ben született Békés megyében, Vésztőn. Történelemtanár és művelődésszervező, majd jogász végzettséget szerzett. Újságíró, utazóblogger. Az Élet sója blog szerzőjeként 2017-ben jelentette meg a Bodeni-tó – Több mint útikönyv című élménykönyvét, amelyben lakóhelye, Dél-Németország legnagyobb turisztikai régióját mutatja be a szomszédos osztrák és svájci tóparti látnivalókkal. Férjével 2012 óta élnek a tó mellett. Számos történettel, szokással, kulináris érdekességgel ismerkedett meg, amelyek regényeiben is szerepet játszanak. Novelláit irodalmi lapokban (Élet és Irodalom, Helyőrség, Magyar Napló, ÚjNautilus, Librarius) és szerzői oldalán publikálja.

Bagó Tünde: Ella háborúja

Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett

Szerkesztő: Tegyi Timea

Megjelenés: 2023. április 24.

Keménytábla, védőborító, 288 oldal