A közelmúltban bejárta a sajtót a hír, miszerint a legfrissebb kutatások szerint megnőtt az esélye annak, hogy a Nápolyhoz közeli Campi Flegrei szupervulkán tombolásba kezd.

Az általános közvélekedés a vulkánkitöréseket leginkább csak távoli, egzotikus országok jellemzőjének tulajdonítja, az öreg kontinensen pedig mintha szinte mind rég kihunyt volna. Hogy ez mennyire nem igaz, azt dolgozza fel egy új dokumentumfilm, az Alvó óriások: Európa nyughatatlan vulkánjai is, amelyet hazánkban a Viasat Nature vetít 2023. június 27-én, kedden 20 órától. Elemzi a tényt, hogy Európában jelenleg is nagyjából 100 aktív vulkán van, és ezek mindegyike kitört már legalább egyszer az elmúlt 10 000 évben. A film szerint a Kanári-szigeteken található Cumbre Vieja 2021-es vagy az izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörése mind arra figyelmeztet, hogy a szunnyadó szörnyetegek bármikor magukhoz térhetnek. Vajon hazánk mennyire veszélyeztetett vulkanikus szempontból?

Világszerte 1.670 felszíni vulkánt számolnak, amelyekhez évente nagyjából 60 kitörést regisztrálnak.

800 millió ember él aktív vulkán 100 kilométeres környezetében, azaz ennyien vannak kitéve egy esetleges kitörés közvetlen veszélyének. A történelmi feljegyzések szerint az elmúlt 500 év során 300.000 ember esett vulkánkitörésnek áldozatul – jelentős részük Európában. Az öreg kontinensen pedig még most is számos helyen megfigyelhető vulkanikus aktivitás: Spanyolországban, a Francia-középhegységben, az Alpok nyugati oldalán, mi több, a keleti oldalán is – Lengyelországban, Szlovákiában, sőt még Magyarországon is kimutathatók a nyomai. A hozzánk legközelebbi vulkán az erdélyi Csomád, amely bő 10.000 éve tört ki utoljára, és ugyan semmi sem utal arra, hogy mostanában feléledne, erre sosincs megfelelő biztosíték. Az elmúlt 20 millió évben egyébként a Kárpát-medence vulkánjai voltak a legaktívabbak Európában – a Mátra, a Börzsöny és a Tokaji-hegység is vulkanikus tevékenység során alakult ki. Ezek ma már nem fognak kitörni, de az úgynevezett lávafolyással „operáló” bazaltvulkán megjelenésére bármikor számíthatunk, ugyanis a Kárpát-medence földköpenyének jelenlegi állapota alkalmas arra, hogy a bazaltmagma alakulhasson ki benne. Ez akár napok alatt a felszínre bugyoghat, de szerencsére csak kellemetlenséget okozhat, katasztrófát nem.

És mi a helyzet más európai országokkal?

A franciaországi Auvergne-régióban található Chaîne des Puys nem is olyan rég még egészen mozgó volt: alig 8.000 éve tört ki utoljára. Emiatt nem lehet lehúzni az aktív vulkánok listájáról, és jelenleg nem lehet megmondani, hogy 30-40 éven belül nem tör-e ki újra. 2021-ben a Kanári-szigeteken található Cumbre Vieja 86 napon át dolgozott, hogy La Palma szigetét mindörökre megváltoztassa. A vulkáni hamu felemésztette a helyi infrastruktúrát, tönkretette a vízhálózatot, elpusztított 3.000 épületet, 7.000 embert pedig azonnal evakuálni kellett. A helyreállítási munkák évtizedekig el fognak húzódni és közel 1 milliárd euróba kerülnek majd. Olaszországban a Campi Flegrei mellett jelentős még a Vezúv, amely kétezer éve elpusztította Pompeii-t és amely utoljára 1631-ben tört ki, ám esélyes, hogy épp erőt gyűjt a következő kitörésre – magmakamráját csupán 8 kilométernyi föld és szikla súlya választja el a felszíntől, és az Alvó óriások dokumentumfilm szakértői szerint a hegy egyszer megadja magát a nyomásnak. A Vezúv környékén közel 4 millió ember él.