Az 1950-es években a fővárosban léteztek játszóutcák, ahol a gyerekek szabadon játszhattak, a gépjármű forgalomtól elzárva.

Szeptember  28-án a Mátyás téren a Kesztyűgyár Közösségi Ház előtti utcaszakasz, majd szeptember 29. és október 1. között a Barát utca válik játszóutcává, ahova játékra hívnak minden környékbeli és budapesti, fiatal és idősebb lakost.

Mik azok a játszóutcák? Adhat-e többet egy egyszerű, autóktól lezárt utca, mint egy elzárt, túlszabályozott és keretek közé szorított játszótér? Szolgálhat-e inspirációval a múlt játszóutcáinak tapasztalata, ha a jövő demokratikusabb köztérhasználatán gondolkodunk? Hogyan válhatnak oldottabbá saját szabadidős tevékenységeink gyerekeink játékának változásával?

A városi terekben mindenkinek természetes, hogy a játék egyik fő helye a játszótér, ahol kijelölt módokon, szabályozott rendeltetésű (és persze biztonságos) eszközökön van mód gyermeki szabadság megélésére, ez azonban az elmúlt évtizedekben lett csak ennyire egyértelmű. Az 1930-as évektől a világ számos városában hoztak létre állandó jelleggel vagy időszakosan az autóforgalom elől lezárt, úgynevezett játszóutcákat a gyerekközösségek számára. Az 1950-es években Budapesten is működtek játszóutcák, de a ‘60-as évekre kiszorította őket az egyre sűrűsödő autóforgalom. Ugyan más nagyvárosokhoz hasonlóan, az utóbbi években Budapesten is megfigyelhető egy tudatos, emberközpontú városfejlesztési trend, amely a közlekedés mellett – illetve helyett – más szempontokat is figyelembe vesz, a játék azonban továbbra is ritkán jelenik meg mint rendezési elv.

Bogyó Virág és Madácsi Flóra Játszóutca?! című projektje során a VII. kerületi Barát utca (amely Budapest egyik első játszóutcája volt) és a VIII. kerületi Bauer Sándor utca Mátyás téri szakasza kerül lezárásra az autóforgalom elől. A több napos akció legfőbb célja a játszóutcák hagyományának újrateremtése és egyben újradefiniálása, illetve a köztérhasználati és a gyerekek játéktevékenységére vonatkozó elképzelések megkérdőjelezése. Mi a játszóutcák mai, budapesti relevanciája?

A projekt a Flaszter – 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále keretében valósult meg a Budapest 150 programsorozat részeként Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával, a BTM Budapest Galéria lebonyolításában.