8 másodperce van erre!

Goatok, hópelyhek, sherok és normie-k – a négy fő típus, amibe a Z-generáció (1995 és 2010 közöttiek) tagjait jellemük szerint soroljuk, vagyis a menők, az érzékenyek, a hősnők és átlagemberek. De bármelyik típusba is tartoznak, jónéhány témában teljesen másképp gondolkodnak, mint az utánuk következő nemzedékek. Legyünk szülők, pedagógusok, munkaadók, vagy akár célcsoportként tekintsünk rájuk, a megértésükhöz érdemes tisztán látnunk a különbségeket.

„Azt érzem, hogy leéltem az életem 90%-át és mit csináljak 28 évesen már?” – Fajt Alex (28) színész és étteremvezető, aki esténként a TikTok-on alszik el (65.300 követő)

„A Z generáció sokkal nyitottabb az új dolgok befogadására, de ez valahol a visszájára is üt, mert telítődünk – úgy élünk, mint egy végtelen svédasztal előtt” – Almási Fanni (27), „Fanni néni”, autizmussal élő gyerekek terapeutája (123.000 követő)

 „Ha nem akarsz rosszfej lenni, akkor elég sokat kell nyomkodnod a telefont” – Boateng Stephany (25), zenész, görkoris oktató, négyéves gyermek anyukája (Insta: 12.300 követő)

Ezek a mondatok A NEMZEDÉK című Youtube-sorozatban hangzanak el, amelynek epizódjaiban a fenti személyiségtípusokat képviselve két-két Gen-Z fiatal vall őszintén korosztályának gondolkodásmódjáról és szokásairól. A Compact TV videósorozatát egy komoly kutatás előzte meg, amelynek tanulságai szépen felvázolják a különbségeket a digitális bennszülöttek és felmenőik között.

    1) Az új fiatal felnőttek naponta közel 5 órát interneteznek, és 50%-uk már nem keresőkben, illetve Google Maps-en néz utána a különböző szolgáltatásoknak (mint teszik azt az X és Y generációk szülöttjei), hanem Instagramon és Facebookon

    2) Az újdonságokra nem csupán felkapják a fejüket, hanem azonnal utána is néznek, és abba, ami érdekli őket, végtelen mélyre képesek ásni

    3) A rövidebb utakat könnyebben megtalálják (ugyanahhoz a feladathoz, amihez a felettük lévő nemzedéknek öt lépés szükséges, nekik akár kettő is elég)

    4) Facebook helyett inkább az Insta és TikTok világa felé tendálnak (ténykedésüket itt kevésbé követik le a szülők). A hagyományos reklámokban kevésbé hisznek – ők az első generáció, akiknek már nemcsak egy termék ára és minősége számít, hanem a gyártó értékrendje is (elvárják a sokszínűséget, a felvállaló-képességet és a környezettudatosságot)

    5) Telefonszámot már nem szívesen adnak meg (nem is veszik azt fel ismeretleneknek), viszont az Instájukat azonnal bárkivel megosztják

    6) A náluk idősebb generáció megtanult küzdeni a dolgokért és tudták, hogy a kitartásnak meglesz az eredménye – előttük viszont minden ott volt, úgy nőttek fel, hogy bármit megkaphatnak. Ez türelmetlenséget eredményezett és minden-azonnal-kell hozzáállást, ami elszakadhat a valóságtól

    7) Míg a felmenők kettő, ők párhuzamosan öt képernyő kezelésére képesek (multitaskingolnak), ami elképesztő mennyiségű információ egyidejű befogadását jelenti – igaz, a figyelmük ideje jóval rövidebb: amennyiben új információt akarunk átadni egy Z generációsnak, 8 másodpercünk van arra, hogy az érdeklődését felkeltsük

A közösségi média intenzív használata legalább annyira elidegeníti ezt a generációt, mint amennyire összeköti, a fokozott szorongásszinthez*, a testképzavarokhoz és a FOMO-hoz (kimaradástól való félelem) egyaránt hozzájárul. Ugyanakkor például nyitott, elfogadó, mindenki-elfér-mindenki-mellett mottójukból talán érdemes lehet tanulni.

*A Cigna International Health’s idei felmérése szerint a 18-24 évesek 91%-a vallja magát stresszesnek, a GWI 2022-es kutatása szerint pedig 10-ből 3 Z-generációs hajlamos a szorongásra