A cím rádióműsoromra utal – írja Deák Gábor.

Innen, a "0" km-kőtől indulva járom be keresztül-kasul Budapestet, olykor elhagyva a várost. Bolyongok a történelemben, jelenben, építészetben, zenében, irodalomban, képzőművészetben. Ez az első, induló epizód. A második a Budavári Palotába, Újpestre és Csepelre, Batthyány térre vezet Szőnyi Istvánt, illetve egy festményét követve.

A Lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút bejáratánál található Clark Ádám tér minden bizonnyal a főváros legskótabb közterülete. A tér névadója a Lánchíd és az Alagút skót tervezője, továbbá skót felmenőkkel rendelkezik  az Ausztráliából Magyarországra telepedett Anthony Gall, az egykoron neoreneszánsz dominanciájú tér északi oldalán a II. világháborúban megsérült, majd lebontott Budai Takarékpénztár palota helyén emelt, az épített környezet iránt érdeklődő közvéleményt jelentősen megosztó Hotel Clark tervezője.

A Lánchíd budai hídfőjénél állt a tér legelső épülete, Mátyás király lovardája. Az egykori istálló helyén Wagner Sándor építész emelte a Magyar Nyugati Vasút székházát. A vasúttársaság csődjét követően, 1890-ben a Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium foglalta el a neoreneszánsz palotát. Itt, a Kereskedelmi Minisztérium melletti járdán avatták fel Körmendi Frim Jenő, kezében a Szent Koronát tartó Mária (Patrona Hungariae) márványszobrát, a  Hungária Automobil Club ügyvezetője, Festetics Pál gróf javaslata alapján. Az alkotás sorban a második a magyarországi egy számjegyű utak kiindulópontját jelző kőemlékmű. A Budától mért távolságot a 18. században a királyi palota bejáratától számolták, akkor még mérföldben (Magyarországon 1876-ban vezették be a méterrendszert). 1849-ben a „0” pontot a Lánchíd budai hídfőjéhez telepítették és kőoszloppal jelölték. A századfordulóra eltűnt kőoszlopot pótolta az 1932-ben avatott Mária szobor. A szobor valószínűleg elpusztult az ostromban. Ismeretlen végzetéig az emlékmű nélküli posztamens a helyén maradt.

1952-ben született döntés új szobor felállításáról. A Fővárosi Tanács meghívásos pályázatán Molnár László kapott megbízást az új „0 kilométerkő" megalkotására. A talapzatával együtt négy méter magas, bal kezét napellenkezőként tartó, jobb kezével háta mögött autókereket támasztó autószerelőt ábrázoló szobrot 1953. november 17-én avatták. A „távolba néző szerelő" két évtizeden keresztül fürkészte a boldog jövőt a csomóponton közlekedő járművek felett. Molnár László szobra 1974 óta a Rákoshegyi vasútállomás előtti parkban áll. A talapzat a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe került, a Karikás Frigyes utcában egy irodaház udvarán látható.

1975. április 4-én avatták fel Borsos Miklós mészkő szobrát, a „0” kilométerkő sorozat negyedik, egyben leghosszabban funkcionáló tagját. A három méter magas alkotás hossztengelye mentén elnyújtott nullát mintáz. A szobor egy 80 cm-es talapzaton áll, melynek négy oldalán „KM” olvasható. 2013-ban a tér részleges átépítése miatt kissé arrébb és magasabb szintre került. 2014-ben A „0” kilométerkővet Módy Péter kőszobrász restaurálta. (Deák Gábor)

(fotó a szerző felvétele)