Elsőre azt gondolhatnánk, fantasy történetről vagy egy önmagát kereső lázadó fiatalról van szó, az előzetes alapján azonban rögtön egyértelművé válik, a következő 2 és fél órában bűnügyi thrillerben lesz részünk.

A film első nagyobb szakasza két párhuzamos szálon fut: egyik oldalról a tetovált hacker lány felemelőnek éppen nem nevezhető mindennapjaiba kapunk bepillantást, akinek ifjúkori tévedései miatt gyámügyi ellenőr kezeli a pénzét; másik oldalról a középkorú oknyomozó újságíró legújabb megbízatását követhetjük figyelemmel, akit a gazdag Vanger család egy befolyásos tagja bérel fel, hogy fényt derítsen unokahúgának 40 évvel ezelőtti eltűnésére.
A szálak persze végül egybefonódnak, így a film második szakaszában már azon izgulunk, hogy a két főszereplőnek sikerüljön együtt kibogoznia az ügyet.
Minél mélyebbre ásnak, annál sötétebb titkokra lelnek és annál nagyobb veszélybe kerülnek, ám a nézőt nem csupán ez az ügyesen kibontakoztatott nyomozósdi foglalkoztatja, figyelmének középpontjába egyre inkább a tetovált lány kerül. Ki ő valójában és mi a története? Miért mutatott egyáltalán érdeklődést az újságíró legújabb ügye iránt?

A nagysikerű Stieg Larsson Millennium-trilógiája alapján készült dán-német-svéd kooprodukció mindent megtesz, hogy érdekfeszítő krimivel szolgáljon, újszerű és hiteles karakterekkel, váratlan lépésekkel drukkol elő, ám valójában ennél sokkal nagyobbat markol. A thriller műfaj itt egy mélyebb, elgondolkodtatóbb réteget takar, ami már jóval nehezebben emészthető, nem hiába a szigorú korhatár-besorolás.
A trilógia és az első részéből készült film egyaránt elsöprő sikert aratott már világszerte, aktualitását pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy mindezek mellett is elég vegyesen fogadták, lévén, hogy súlyos társadalmi problémákat – felszín alatt megbúvó rasszizmus, nők kiszolgáltatottsága – feszeget. A kényes téma magában hordozza annak veszélyét is, hogy nem a megfelelő mederbe tereli az értelmezést; az esetenként túlzónak tűnő, ám bizonyos szempontból nagyon is érthető ábrázolás hajlamossá teheti a nézőt arra, hogy a feminista jellegre koncentráljon.
A főszereplőnő mogorva viselkedése, szélsőséges kinézete és érdeklődési köre közrejátszhat abban, hogy könnyen egy bizonyos kategóriába soroljuk, helyette inkább fókuszáljunk a lány ijesztő következtetésére: vannak olyan kilátástalan helyzetek, amikor egy nő nem számíthat segítségre, nem marad más választása: céltudatosnak és hidegnek, keménynek és erősnek, egyszóval férfinak kell lennie.
A filmnek egyébként van folytatása, eredetileg A lány, aki a tűzzel játszott címen került bemutatásra, amely remélhetőleg hozzánk is valamilyen formában eljut majd. Ezen kívül, ha valakinek kifogása lenne az ellen, hogy svédül magyar felirattal tekintse meg az aktuális darabot, megkaphatja majd idővel amerikai tálalásban, addig is: ajánlom az eredetit!

8/10 pont

A tetovált lány (Män som hatar kvinnor) - dán–német–svéd thriller, 152 perc, 2009
rendező: Niels Arden Opler
szereplők: Michael Nyqvist, Noomi Rapace