Megtartották a h.ml.t olvasópróbáját.

Shakespeare drámája kimeríthetetlen gondolati gazdagsága és örökérvényű kérdésfelvetései miatt lett a világirodalom leghíresebb színdarabja. A Budaörsön rendezőként hatodik alkalommal vendégeskedő Alföldi Róbert harmadszor állítja színpadra a Hamletet, „a budaörsi társulatra újrahangolva, rezonálva a jelen közérzetünkre” – mint ígéri. A h.ml.t. bemutatóját április 20-án tartják, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba a március 23-ára kitűzött Színházak Éjszakáján. 

„Adott egy fiatal férfi, akinek az apja meghalt, az anyja pedig szinte azonnal újból férjhez ment. Gyanús. Hamletben zavaros indulatok dolgoznak, és miközben kétségbeesetten próbál beszélni arról, amit érez, hirtelen olyan helyzetben találja magát, amiből nem látszik kiút. Jó lenne kiszállni pedig, és elmenni innen messzire, mert ha maradunk, abba csak beleőrülni lehet. Beszélgetni kéne, de nincs idő, nincs energia, hogy jobban odafigyeljünk egymásra. Ennek pedig – sejthetjük – nem lesz jó vége.” – áll a színlapon a legtöbbünk által jól ismert történet.

„Egy ilyen klasszikushoz kétféleképpen lehet hozzáállni. Vagy úgy, hogy megpróbálsz olyat csinálni belőle, amit még senki – ez szerintem eleve egy reménytelen vállalkozás, mert már mindent megcsináltak vele, amit lehetett –, vagy úgy, mintha még soha nem olvastad volna. Mi az utóbbit választottuk. Itt van ez a nagy klasszikusság, ami szinte rádől az emberre, de szeretnénk ezt lazán venni. (…) Egy kicsit máshonnan szőjük majd a történetet, mint a megszokott. A mi központi motívumunk a sunnyogás lesz. Onnan indul minden, hogy miért nem beszélgetnek egymással ezek az emberek. Hogy miért kell eljutni a tragédiáig a kibeszéletlenség, a tiszta kommunikációra való képtelenség miatt, miközben néhány mondattal még időben helyre lehetne hozni mindent” – avatta be alkotói koncepciójába a jelenlévőket Alföldi Róbert a február 26-án tartott olvasópróbán.

Aki azzal kapcsolatban, hogy miért éppen a Hamletet viszi színre Budaörsön, néhány hónappal ezelőtt elmondta: „Ádám (Berzsenyi Bellaagh Ádám, a Budaörsi Latinovits Színház igazgatója – a szerk.) dobta fel, hogy legyen a Hamlet a következő budaörsi rendezésem, ami ellen először nagyon tiltakoztam. Aztán a történések valahogy afelé löktek, hogy igenis kezdenem kell ezzel valamit. Mert itt van ez a valóság, ami kialakulóban van, vagy már kialakult Magyarországon. Látva ezeket a srácokat, akik néha felemelik a szavukat, akik vagy megpróbálnak elhúzni innen, vagy megpróbálnak változtatni azon, amiben élnek, azon, amit a felnőttek, a szüleik generációja vagy a hatalom összehozott nekik, és azt gondoltam, hogy ezzel az előadással nagyon erősen lehetne itt beszélni valamiről. (…) Idealista vagyok abból a szempontból, hogy a színház valamelyest talán tud változtatni a világon. Azért vizsgálsz valamit közelebbről és mélyebben, mert azt gondolod, hogy ha felmutatod ezt a vizsgálódást, abból talán néhányan okulnak. Na nem társadalmilag, mert bárcsak hihetnék abban, hogy egy színházi előadás előidézhet társadalmi változásokat, de ha már csak két-három ember gondolkodását vagy nézőpontját egy kicsit is meg tudod változtatni, vagy lehetőséget teremtesz neki arra, hogy egyáltalán fel merjen tenni magának kérdéseket egy olyan világban, ahol a kérdések már nem adekvátak, és ha valaki kérdez, az hazaáruló, akkor ezért már megéri ezt csinálni.”

Alföldi Róbert harmadik alkalommal dolgozik Shakespeare Hamlet-jén. Első Hamlet-rendezését, amelyet 2001-ben, az Andrej Bagar Színházban mutattak be a szlovákiai Nyitrán, komoly szakmai siker övezte, ez volt az első olyan szlovák előadás, amit meghívtak a BITEF-re (Belgrade International Theatre Festival). Másodszor pedig 2012-ben, a Nemzeti Színházban vitte színre a dán királyfi tragédiáját. A Nádasdy Ádám fordítása alapján készült előadásról így írt annak idején a Revizor: „Alföldi Róbert rendezése világos üzenetet hordoz. Az előadás egészén végigvitt színház-metaforával és a megfordított perspektívával valódi tükröt tart, többszörösen a jelenre reflektál. Alföldi rendezése és Vörös Róbert dramaturgi munkája jól szerkesztett, pörgős, rendkívüli előadást hozott létre, amely újra meg újra – hol sortűz zajával, vészjósló, nagyon ismerős jelekkel vagy a Színész monológjával – felhívja a figyelmünket, hogy baj van, méghozzá nagy.”

A most készülő h.ml.t. Forgách András Hamlet-fordítása alapján készül Vörös Róbert fordítói konzulensi és Bíró Bence dramaturgi közreműködésével, díszlet- és jelmeztervezője Kálmán Eszter. Hamlet szerepében Fröhlich Kristófot láthatják majd a nézők, Gertrudot a Katona József Színházból érkező, Budaörsön rendezőként és színésznőként is egyre gyakrabban megforduló Pelsőczy Réka játssza majd. Claudius Mertz Tibor lesz, Ophélia szerepében pedig Szőts Orsival találkozhat majd a közönség. Mellettük Takács Katalint, Böröndi Bencét, Sas Zoltánt, Juhász Vincét, Rákos Olivért, Hartai Petrát, Chován Gábort és Bregyán Pétert láthatják, akik jegyet váltanak az előadásra.

Színlap itt.