2022. január 15-én az egész Földet megrengette a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai, a csendes-óceáni Tonga-szigetek vízalatti vulkánjának kitörése.

A kitörés ereje 60 millió tonna TNT-nek vagy 500 hirosimai atombombának felelt meg, 57 km magas hamufelhőt és egy olyan lökéshullámot eredményezett, amit még a 17 000 km-re lévő Magyarországon is éreztünk. A kitörést egy hat emelet magas szökőár kísérte, ami elsöpörte a Tongai Királyságot. A tudósokat megrendítette az eset azért is, mert a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai egy olyan, 1800 méter magas vulkán, ami szinte teljes egészében a víz alatt helyezkedik el, azaz közel lehetetlen tanulmányozni, Földünkön pedig legalább 50 000 vízalatti vulkán van!

A Rejtőzködő vulkán: Kitörés a mélységből című dokumentumfilm alkotói annak jártak utána, hogy generálhatott a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai 20 méteres hullámokból álló szökőárat, és hogy vajon van-e esély hasonló katasztrófára? Tongától keletre a bolygó két hatalmas kőzetlemeze ütközik egymással, a Csendes-óceáni lefelé kényszerül, közben megolvad, az így létrejött magma a felszínre tör vulkánkitöréshez vezetve. Május 5-én, vasárnap 20:00 órakor a Viasat Nature tévécsatornán vetített dokumentumfilmben láthatjuk, hogy a Rejtőzködő vulkán csapata egy hangimpulzusokat kiküldő szonár segítségével próbálja felmérni a vízalatti Hunga formáját. A szonár rendelkezik egy hőrézékelő szenzorral is, ami másodpercenként kétezerszer méri meg a vízhőmérsékletet, és a kimutatott adatok szerint nem áll fenn az újabb kitörés közvetlen veszélye. (lásd fotó)

No de mi okozta a katasztrófát?

A kitörést megelőző napon egy drónnal elvégzett mérés kisebb aktivitást mutatott, amit másnap egy hetvenszer akkora explózió követett. Erre a kitörésre a megszilárdult magma, azaz a vulkáni üveg ad magyarázatot, amiből hiányoznak a buborékok – azok a gázok, melyek hirtelen tágulása vezet általában a kitöréshez. A szakértők a vulkáni üvegben talált lépcsőzetes törések alapján arra jutottak, hogy a magma érintkezett a vízzel, és ez okozta a gigantikus kitörést, a víz pedig elképesztően nagyot tud robbanni, ugyanis a magmával érintkezve azonnal gőzzé alakul, a térfogata pedig a 4000-szeresére duzzad. A gigantikus kitörést tehát egy kisebb tevékenység előzte meg, aminek hatására a víz találkozott a magmával.

De ez még mindig nem ad magyarázatot a kitörést kísérő cunamira, ugyanis a legtöbb szökőárat földrengés okozza, nagyon ritka a vulkáni eredetű cunami. Ráadásul bizonyított tény, hogy a Hungát kísérő szökőár csak jóval később jelentkezett, így az az elmélet, hogy a felfelé törő anyag tolta el a vizet körkörös hullámokat létrehozva, már meg is dőlt. A szakértők szerint a cunamit az okozhatta, hogy a vulkán közepén lévő kaldera (azaz a kőzetdugattyú, ami elzárja a magmát a felszíntől) az alatta lévő anyag hirtelen távozása miatt keletkezett űr hatására gyorsan besüppedt, a helyére tengervíz áramlott be, és ez vezetett a szökőárhoz. A Hunga esetében 750 méter magas berogyásról beszélhetünk, ez pedig magyarázatot adhat a 20 méter magas hullámokra, arról nem is beszélve, hogy a Hungát mély víz vette körül, azaz a víztömeget nem lassította semmi egészen addig, amíg el nem érte a vízpartot, ahol aztán hirtelen lelassult, feltorlódott és óriási méretűre duzzadt.

A Tongai Királyságot ért katasztrófa három halálos áldozattal járt, és hogy nem lett belőle több, leginkább annak köszönhető, hogy helyiek fel voltak készülve arra, mit kell tenniük szökőár esetén.