Chabon és rejtjeles második világháború.

A néma kisfiú és a szószátyár papagáj esete - Nyomozz Michael Chabonnel! Egy néma zsidó kisfiú vállán egy papagájjal, aki furcsa számsorokat ismételget németül. A fiú megmenekült a haláltáborokból, és jelenleg menekültként él Angliában. A rejtélyes kódokat mondogató madárra azonban többen felfigyelnek, és meg akarják szerezni: katonai rejtjelet ismételget vagy svájci bankszámlaszámot? A madár annyira fontosnak tűnik, hogy valakit meg is ölnek miatta. Ki volt a gyilkos? Az, hogy kiderül-e az igazság, az csakis a Sherlock Holmes-szerű, a különlegesen izgalmas szellemi feladványoktól lázba jövő, furcsa méhész-nyomozón múlik.

Chabon visszatérő témája a második világháború, a Ragyog a holdban a német feltalálók találmányait és rakétáit kajtató tudós csapat jelent meg, a részint 1939-ben játszódó Kavalier és Clay bámulatos kalandjaiban is fontos szerepet kap, és a Jiddis rendőrök szövetségében is, amiben egy alternatív második világháborút mutat be a szerző. A végső megoldás első olvasatban a háborús titkos kódok világát idézi fel. De mit is kell ezekről tudni?

Kódbeszélők

Az ellenség számára ismert nyelvből kreált kód bármily trükkös volt, mégis megfejthetőnek bizonyult. Ezért vetették be az első világháborúban a navahó indiánokat, a másodikban pedig a komancsokat. Mivel háborús fogalmak nem léteztek a nyelvükben, ezért szóösszetételekből gyártottak ilyeneket. Így lett a bombázógép „terhes repülő”, a tank „teknős béka”, Hitler pedig a „bolond fehér ember”.

Enigma

A németek többtárcsás, bonyolult kapcsolási rendszerrel bíró rejtjelező gépe sok fejtörést okozott a szövetségeseknek. A mesterséges intelligenciát és az egyik első számítógépet kidolgozó brit matematikus, Alan Mathison Turing viszont feltörte az Enigma üzeneteit felgyorsítva Németország vereségét. Kódtörő munkájával sok ezer ember életét mentette meg.

Playfair

Azt mondják, az első világháború a vegyészeké, a második a fizikusoké volt, a harmadikat meg a matematikusok vívják egymással. Billegő állítás, hiszen már a második világháborúban is fontos szerepet játszott a matematika. De a rejtjelezés sokkal régebbre nyúlik, az 1800-as évekbe. A Playfair-rejtjel vagy Playfair-négyzet egy szimmetrikus kézi kódolási módszer, amely az első szó szerinti digrafikus helyettesítő rejtjel volt. 1854-ben Charles Wheatstone találta fel, de legfőbb támogatójának, Lord Playfairnek a nevét viseli. A második búr háborúban és az első világháborúban használták.

A Chabon-család kódnyelve

Michael Chabon családja európai származású, zsidó felmenőkkel: származtak rokonai Lengyelországból, Ukrajnából, de még az Osztrák-Magyar Monarchiából is. A jiddis nyelv tehát otthon még használatos volt Chabon gyerekkorában: kódnyelvként használták, ha a gyerekek vagy a bejárónő előtt olyanról akartak beszélni, amit nem akartak, hogy értsenek. A Sherlock Holmes legutolsó történetét, A végső problémát idéző Chabon-regényben egy kódnyelv és a titkos számsorok megrendítő többletjelentést kapnak. A Pék Zoltán különlegesen lírai és intenzív fordításában megjelent kisregény, A végső megoldás a nyár egyik legmegindítóbb és legizgalmasabb olvasmánya.

    "Sherlock Holmes feledhetetlen alakját idézi meg ez a rövid, de annál velősebb történet, amely Sir Arthur Conan Doyle és halhatatlan figurája emlékének adózik – Michael Chabon jellegzetes, sziporkázó humorával. A klasszikus krimi vonásait viseli magán, miközben különböző égtájak és időszakok gyökeresen eltérő történelmi tanulságait hozza közös nevezőre.

    1944-ben járunk, lakik egy nyolcvankilenc éves öregúr Angliában, nem tudjuk a nevét, de a szomszédai azt rebesgetik róla, egykor híres detektív volt. Linus Steinman mindössze kilencesztendős, és nem hajlandó megszólalni. Egyetlen társa egy szürkepapagáj, és a náci Németországból menekült meg. A papagáj Linusszal ellentétben beszél, és időről időre rejtélyes számsorokkal rukkol elő. Mit jelenthetnek ezek?

    Amikor bekövetkezik az elkerülhetetlen bűntény, az exdetektív, akinek szakmai érdeklődését már rég nem volt képes felkelteni semmi, váratlanul szolgálatba helyezi magát." (Fülszöveg)

Michael Chabon Pulitzer-, Nebula- és Hugo-díjas, az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Washington D.C.-ben született 1963-ban, és Pittsburghben járt egyetemre. New Yorkban él, négy gyerek édesapja, házastársa, Ayelet Waldman író. Könyvei a 21. Század Kiadónál: Ragyog a hold (2017), Kavalier és Clay bámulatos kalandjai (2019), Fenegyerekek (2021), Telegraph Avenue (2022).

Michael Chabon kisregénye, A végső megoldás eredetileg 2004-ben jelent meg. Magyar fordításban először lát napvilágot.