Feltakarás: Géczi János dekollázsai a Műcsarnokban

A kiállítás 2024. október 6-ig tekinthető meg.

Géczi Jánost a szélesebb közönség elsősorban íróként, költőként tartja számon, de a képzőművészeti-vizuális nyelvvel való kísérletezése is több évtizedre nyúlik vissza. Dekollázsainak alapanyagai az időnek és az emberi beavatkozásnak köszönhetően roncsolt, több rétegben felülragasztott, hámló-foszló óriásplakátok, amelyeket minimális beavatkozással, tépéssel, visszaragasztással alakít művekké. A munkákban egyszerre van jelen az eltakarás és a feltárás mozzanata. A művek köztes állapotot állandósítanak: a fosztás, roncsolás révén (akár véletlenszerűen) új jelek, mintázatok jelennek meg, amelyek új rendszerré, jelentéssé, képpé szerveződnek – mintha a szétesés és újraszerveződés kimerevített pillanatának tanúi lennénk.

A műcsarnokbeli kiállítás izgalmas kísérletet tesz az utca és a kiállítótér közötti távolság áthidalására: Géczi János a kiállítóterem falaira ideiglenes, helyspecifikus művet készít, amely párbeszédbe kerül a Műcsarnok homlokzata elé kerülő, szintén ideiglenes kültéri installációjával.

A kiállítást Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója, az MMA levelező tagja bevezetője után Bán András műkritikus nyitotta meg. A tárlat kurátora: Szerdahelyi Júlia

Szegő György köszöntő beszéde

„Géczi saját interpretációja szerint neki máig a természet a nagy témája. A „téma” kifejezés használata a kortárs vizuális művészet közegében eleve sikamlós. De őt mindig az élet, a természet foglalkoztatta. Így, bár mindig művész akart lenni – biológiát tanult. Zárójelben: biológusként nemrég az MTA doktora lett.

És igen, a létezés foglalkoztatja költői-képalkotói fantáziáját. Ezért képpé manipulálja a szövegeket. De – hogy azok a képeiben ne mint olvasás-foszlányok jelenjenek meg – inkább jelként, a teljesség vizuális élményeként használja őket. Torzít, felbont és ezt közvetíti.

Különféle gépekkel – xeroxszal, fénymásoló-masinákkal, plakátok lefényképezésével – mindezeket gyűjtve készül, halad. Azután ezekkel kísérletezve alkot képet. Részekre bont és visszaépít, hogy később a képcsináló folyamatban, szinte a rétegek szövegszerkesztésével: kihámozza a töredékeket.

Ennek a módszernek szerelmetes megszállottja. Ezzel a módszerrel dolgozott oktató munkájában is. A múlt héten – a kiállítás építésénél – mini work-shopok keretei között bárkit fogadott itteni munkáját megnézni, ha lehet megbeszélni. A „tanár úr” közönségét így az alkotás aktív részesévé avatja. Ünnepélyesen azt remélem, hogy ma este a vernisszázson a vendégek nem fogják vissza magukat, és tetszés szerint: szemmel / szívvel kiélvezik Géczi János speciális képi világát.”

A kiállításról bővebben itt.

A megnyitót követő első kísérőprogram:

A művész és a kurátor nyitó tárlatvezetése, július 20., szombat 16 óra