Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
Július 30-án, kedden kezdődik az immár 17. alkalommal megrendezésre kerülő Ördögkatlan Fesztivál, amely mára szinte felnőttkorba lépett.
17. Ördögkatlan Fesztivál
2024. július 30. – augusztus 3.
Helyszínek: Beremend, Nagyharsány, Szoborpark, Mokos, Vylyan
„Még most is, amikor a nyáj elveszetten csörömpöl, térdig jár a pénztengerben, a világnak mindig lesz egy-két olyan szeglete, ami menedéket nyújt…” (Cseh Tamás)
Ördögkatlan Pécstől délre, a legjobb magyar borok vidékén, néhány kicsi faluban (Nagyharsány, Beremend), a Szoborparkban, a Vylyan és a Mokos Pincészet tereiben. Baranya legnagyobb összművészeti fesztiválja 400 programnak és produkciónak ad otthont.
A 2024-es fesztiválról általában:
Mentés másként – ezt a computerek világából jól ismert mai kifejezést választotta jelszónak 2024-ben az immár 17 éves Ördögkatlan Fesztivál. Olyan jelszót, amit 2008-as alapítása óta követ ez a csapat, mert alapvető a szervező csapat számára, hogy menti a múlt értékeit és közben újrateremti azokat.
A fogyasztás évtizedeiben, amikor az értéket a pénz és a piac határozza meg, és ezáltal a minőséget felmutató kultúra partvonalra szorul, ambiciózus a katlanosok vállalása. De a több mint másfél évtized fényesen bizonyította, hogy nemcsak a mainstream és nemcsak gyors sikerrel, azaz bevétellel kecsegtető ránk zúdított gagyi uralhatja gondolkodásunkat és igényeinket – de a minőségi művészetnek és ebből következően az emberi minőségnek is helye van a világban. Menedék a kultúra, és visszautalva egyik örökös védnökünk, Cseh Tamás szavaira, ilyen menedék lehet az Ördögkatlan is.
Mi is ez a menedék, és milyen helyzetben van 2024 nyarán? Az elkoptatott szót: fesztivál, felváltjuk másikra: az Ördögkatlan összművészeti közösségi esemény, ami vidéken, kicsi falvakban, mintegy hatvan helyszínen történik meg. Azaz kizárólag jegybevételből nem valósítható meg: mert minden minőséget felmutató művészeti ág (függetlenül a popularitástól!) egyenrangú; és mert nem egy körbekerített, egyetlen helyszínen zajlik, ahol a vendéglátás jelentősen megsegíti, akár biztosítja a bevételt. Három lábon kell tehát állnunk: jegybevétel-állami támogatás-mecenatúra. De mivel az utóbbi Magyarországon szinte nem létezik (kivételek természetesen vannak!), két lábon billegünk. Nem létezik, mert a TAO megszüntetésével a bűnösökkel együtt az ártatlanokat is megbüntették.
Beszéljünk a két lábról, melyeken – próbálják ki egy székkel – igyekszünk egyensúlyozni. Megítélésünk szerint az elmúlt tizenhat évben (most készülünk a 17. Ördögkatlanra) letettünk annyit az asztalra, hogy ne kelljen évről-évre nulláról kezdenünk. De arról kell, nulláról. Mi maradunk-létezünk, a kultúrpolitikusok változnak, azaz évről-évre „be kell mutatkoznunk” és ez… Hát nem jó. De az igazsághoz tartozik, hogy rengeteg lobbizás után igenis kapunk állami támogatást, és ami nagyon fontos: a 16 év alatt soha senki nem szólt bele abba, kiket hívunk fellépni a Katlanba. Szándékosan sorolunk értelmetlenül cimkézett előadókat: Dresch Mihály, Dés László, Udvaros Dorottya, Berecz András, Bukta Imre, drMáriás, Háy János, a beregszászi társulat… Mind otthon vannak nálunk. Azt meg szoktuk kapni, hogy az Ördögkatlan „nem a mi kutyánk kölyke”, de azt is tudhatja mindenki, senki kutyakölyke nem vagyunk.
A program összeállításakor nem foglalkozunk a „kulturális fogyasztási szokásokkal”. Sokkal inkább figyelünk arra, hogy olyan értékeket gyűjtsünk össze, amik a helyieket is és a látogatókat is vonzzák, egyúttal megemelik őket is, bennünket is. Példánk a két örökös védnökünk: Törőcsik Mari és Cseh Tamás. Ők mércét jelentenek igényességben is, bátorságban is, szabadságban is. Mentjük a múlt értékeit és kapaszkodunk a fiatalokba. Azokba, akiket még nem fertőzött meg az a felszínes, buta és méltatlan acsarkodás, ami ezt a szétszakított országot jellemzi.
A helyiekkel jó és szoros kapcsolatban vagyunk, többségük szereti a Katlant. Ők egyfelől anyagi haszonhoz jutnak a fesztivál öt napján, másfelől sokan közülük kitartó és lelkes látogatói a programoknak. Büszkék arra, hogy mindez náluk-általuk történik meg.
Sokan vagyunk tehát, látogatók, helyiek, szervezők és fellépő művészek, akik mindenáron akarjuk, hogy ez a kulturális közösségi esemény megtörténjen. Az emlegetett nehézségek közepette talán nem normális dolog ez – de hát a mentés másként mellett évek óta jelszónk (Törőcsik Maritól, másik védnökünktől örököltük): nem vagyunk normálisak. Már éjszaka sorban fekszünk a színházi sorszámokért, a hőséggel nem törődve stoppolunk egyik helyszínről a másikra, „fogyasztjuk” az irodalmat, a komolyzenét, a képeket, kikapcsoljuk a telefonunkat az offlájn rezervátumban, öt napig együtt vagyunk a menedékben…
A Katlan idei programjában 66 színházi előadás, 119 zenei program, 36 családi és 33 irodalmi program szerepel, valamint 48 workshop és 26 kiállítás.
A teljes műsor itt található.
Ördögkatlan Fesztivál honlap itt, facebook itt.