Veronique és Jean szerelmesek. A baj „csak” az, hogy a férfi nős, és van egy fia! Vajon mit választ Jean? A szerelmet vagy a családját?

2010. szeptember 2-án mutatják be a Mese a szerelemről című francia filmdrámát. Az eredeti címe mindössze annyi, hogy Mademoiselle Chambon. Így nem igazán értem, honnan jön a Mese a szerelemről cím. Mert az igaz, hogy a szerelemről szól a film, de semmi meseszerű nincs benne. Sőt!

A mi szerelmespárunk nem ideális helyzetben találkozik. Jean már nős, egy fia is van. Azt hiszem ez teljesen reális, valós helyzet. Sok emberrel megtörtént már. De vajon Jean melyik nőt választja majd? Érzelmi vagy racionális döntést hoz?

Természetesen nem árulom el a választ, de annyit elmondok, hogy csak a végén derül ki! Jean többször megmásítja döntését, ezáltal újabb és újabb fordulatokat vesz a történet! Azt hiszem ez a film rendezőjének és forgatókönyvírójának, Stéphane Brizének köszönhető! A film egyébként Eric Holder könyve alapján készült, de nem annak adaptációja! A rendező ihletforrásként tekint rá.

A film elején egy boldog családot ismerünk meg. Jean (Vincent Lindon) teljesen átlagos életet él. A férfi építőmunkásként dolgozik, felesége, Anne Marie (Aure Atika) egy gyárban. Szép családi házukban boldogan, vidáman és békésen élnek együtt fiukkal, Jérémy-vel (Arthur Le Huérou). Egy napon Jérémy anyukája rosszul lesz, így Jean megy a fiúért, az iskolába. Itt ismeri meg fia tanárnőjét, Mademoiselle Chambon-t (Sandrine Kiberlain). A férfit azonnal elvarázsolja a tanárnő törékeny, kifinomult úri női jelleme. De nem tesz semmit. Később ismét Jean megy Jérémyért. A tanárnő pedig felkéri, hogy adjon elő a gyerekeknek, az építészetről. Jean először zavarban van a diákok előtt, aztán feloldódik, majd az előadás végén a tanulók kérdésekkel bombázzák. Jean annyira lekesen mesél, hogy felkelti a tanárnő érdeklődését.

Veronique Chambon felkéri Jeant egyik ablakának renoválására. Ekkor már mindketten epekednek a másik után, de tudják, hogy ezt nem lehet, ezért elfojtják. Ezután néha szándékosan, néha véletlenül, de folyton egymásba botlanak. Azt hiszem erre mondják, hogy mindketten a tűzzel játszanak.
Mademoiselle Chambonnak van egy másik szerelme is, a hegedű. Csodaszépen játszik a hangszeren, azt hiszem ezzel még inkább leveszi Jean-t a lábáról.
Tény és való, hogy Jean helyzete nem könnyű, az egyik oldalon ott van a kedves és nagyon szép felesége, a fiukkal, a másikon pedig a kifinomult nőiesség, Mademoiselle Chambon. Ráadásul Jean felesége terhes lesz, emiatt még nehezebb helyzetbe kerül Jean.

A film nézése közben azt vettem észre magamon, hogy tulajdonképpen már nem is tudom melyik nőnek szurkolok! Velem ilyen még nem történt. Általában elkötelezem magam az egyik szereplő mellett, és annak szurkolok! De ennél a filmnél, ez többször is megváltozott bennem, ahogyan Jeanban is!

De az idő telik, és Jeannak döntenie kell! Már csak azért is, mert felesége kezd sejteni valamit. Bár nem szól egy szót sem. Néma csendben tűri el, a félreérthetetlen jeleket! Le a kalappal előtte! Letelik a tanév, és Mademoiselle Chambon-nak ideje távozni, hiszen csak helyettesítő tanárként érkezett!

Jean édesapjának 80. születésnapi bulijára meghívják Mademoiselle Chambon-t, hogy hegedüljön. Itt Anne Marie már abban is biztos, hogy férje a tanárnővel lépett félre, őt szereti. Ez női megérzés, látja abból, ahogyan férje a nőre néz. De nem rendez jelenetet, azt is hagyja, hogy Jean hazavigye a tanárnőt! Jean és Mademoiselle Chambon együtt töltik a nő elutazása előtti éjszakát. A férfi azzal búcsúzik, hogy másnap találkoznak a pályaudvaron!

Vajon elmegy vele és elhagyja várandós feleségét és a kisfiát? Vagy hagyja elutazni élete szerelmét? Bármelyik mellett dönt, valamit elveszít!
Elképesztően gyönyörű film a tiszta szerelemről! Elsősorban nőknek ajánlom!

7/10 pont

Mese a szerelemről (Mademoiselle Chambon), francia filmdráma, 101 perc, 2009
Rendező: Stéphane Brizé
Szereplők: Vincent Lindon, Sandrine Kiberlain, Aure Atika