2018. szeptember 24. - hétfő

Viszik a Pálmát - Az élet fája

Kinyomtatom...
The tree of life

Félénk és nagyon merész is. Jó példa Terrence Malick skizoid jellemvonásaira, hogy a rendező nem vette át az Arany Pálmát Cannes-ban Az élet fájáért. Inkább a producerét küldte porondra, akit a szakma legalább annyira (el)ismer. De a szakma olykor igen kis szelet, a műértő néző pedig kihalófélben van: nem biztos, hogy úgy ért Malick nyelvén, ahogy R. De Niro.

Nem mintha belekötni szeretnék az idei zsűrielnök (és színészóriás) értékítéletébe, vagy bárki máséba, aki díjazta az ötödik Malick-filmet. (Mások díjaztak már többet is; lásd Az őrület határán díjesőjét.) Ez a mozi most olyasmibe vágja a fejszéjét, aminek értelme van; és ezt csak az látja majd túl nagy fának, aki semmit sem értett belőle. De a tömegkultúra - hazai piacon mért - sajátja leginkább az, hogy az ún. magaskultúra labdába sem rúghat mellette, és ez nem feltétlenül a néző érdektelenségéből fakad. Számos olyan alkotást száműznek az art-mozik perifériáira (és ebben a száműzés nem jogos, a periféria pedig egyáltalán nem akar pejoratív lenni!), amelyeknek biztos helye lenne a multiplexekben is, csak hát anyagi keret vagy érdeklődés hiányában sanszuk sincs arra, hogy a popcorn-romkomon edződött mozizó is láthassa őket. Pedig lehet, hogy tetszene neki. Ehhez képest egy Brad Pitt-Sean Penn duó olyan fegyvertény ma az egész vászon-világban, hogy egyik forgalmazó sem hagyná ki a nevükkel kicsit előre borítékolt ziccert. 

JackJackKár, hogy az élményt már senki sem tudja borítékolni, vagyis azt a pluszt, amitől más emberként jössz ki a teremből. Szerintem ezt egy ilyen magas (és a maga nemében nagyon értékes) labdával nem is lehet. Most Pitt nem mosolyog, inkább szúrósan néz, vagy csak odacsap. Az ötvenes évek egyik texasi kiskertjében tanítja gyepültetésre a gyerekeit. A feleségével együtt nevelnek három fiút, s a három közül az egyik sok-sok év múlva visszagondol a testvéreire. Nem vidám az apropó, hiszen nem élnek már mindannyian: Jack (Sean Penn) öccse halálának évfordulóján idézi föl, hogy milyen is volt, mikor még „uramnak” szólította az apját (Brad Pitt). És nem csak azért magas a labda, mert az elbeszélés koherenciája kissé csapongó; ezt a legtöbb művészfilm hozza, de itt olyan sajátos esztétikai tevékenységgel állunk szemben, ami nehézzé és mintha zavarossá tenné a filmet. A szakma és a kritikus bólogat és mosolyog, üdvözli a vonalvezetést, tapsol a "vége cím" után és fürdik a katarzisban, de az egyszerű néző majd érthetetlennek bélyegzi az egészet, mert nem lesz képben az eisensteini formanyelvvel: nem érti az evolúciós kitekintéseket és nem élvezi igazán az asszociációs montázst sem. Csak dinoszauruszokat és embereket lát váltakozó sorrendben; nem mer kérdezni, mert a vásznon is mindenkit elnyomnak; értékítéletet sem hoz, mert tán úgy érzi, fölösleges; és Sean Penn arcáról sem olvassa le a megbánás vagy a megbékélés metakommunikatív jeleit. Pedig Az élet fája csakis olyan eszközökkel operál, amelyeket meglátni nem könnyű, csak nagyon-nagyon érdemes. Ezeken pedig nem csak kénytelen elgondolkodni a befogadó, de ezt erőteljesen el is várják tőle. Ez az egyetlen hibája az ötödik Malick mozinak, hogy „nagyonművész” és szakmai: gondolkodtat, ösztönöz és (ön)ostoroz is, ha nem érted. Pedig igazi intelligens film; afféle visszaemlékezős komoly dolog; az egyenként összerakott képsorok együttese élvezhető többletjelentést ad. De csak annak, aki érti; akinek átjön az a plusz. A többieknek marad a „nagyonművész” skatulya, nameg a velős, posztmodern vigasz: amit látsz, azt kapod.

7/10pont
Az élet fája (The tree of life)
- színes, feliratos, amerikai filmdráma, 139 perc, 2011.
Rendezte: Terrence Malick
Szereplők: Brad Pitt, Sean Penn, Jessica Chastain, Fiona Shaw, Joanna Going, Kimberly Whalen, Michael Showers, Bryce Boudoin

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Szeptember 27. és október 7. között rendezik meg idén a budapesti Művész moziban a Szemrevaló │ Sehenswert Filmfesztivált.

plakát

Maratoni tárlatvezetés-sorozat, rendkívüli nyitvatartás: 10-től 24 óráig.

plakát

Az eladásnak köszönhetően most már biztos, hogy az amerikai nézők is láthatják a Filmalap támogatással készült egészestés magyar animációs akció-thrillert.