A Marvel-univerzum egyik legösszetettebb antihőse ismét színre lép. Tom Hardy újra Eddie Brock bőrébe bújt, egyesítve erejét a minden szabályt felrúgó szimbiótával, Venommal. A széria harmadik része, a Venom – Az utolsó menet című film nem csupán a trilógia záróakkordja, hanem a duó legérzelmesebb és legakciódúsabb kalandja is.
Történetünk két testvért mutat be, akik Svájc síparadicsomának lábainál szegénységben tengődnek a gazdagság árnyékában.
Főhősünk Simone, aki Colorstarra hajazó zenei aláfestés közepette a svájci síparadicsomot indul meghódítani, vagy inkább lelejmolni egy sífelvonón. Mindent visz, amit értékesíteni és használni lehet. legyen szó kesztyűről, lécről de még a szendvicsekről és a termoszos teáról is. Zsákmányát a sípálya klotyójában vizsgálgatja és a talált szendvicseket is itt fogyasztja el, a maradékot pedig hazaviszi vacsorára nővérének.
Simone testvérével a hegy lábánál egy 10 emeletes panelben lakik. (Ennyit a muskátlis alpesi házakról). Szüleik nincsenek, legalábbis nem derül ki róluk hová tűntek, a róluk kitalált autóbalesetes sztori pedig egy idő után teljesen hiteltelennek tűnik. Ami viszont biztos, hogy el kell tartaniuk magukat. Simone nővére valószínűleg kurva, de ez a film folyamán bizonyosságot nem nyer. Folyamatosan kirúgják a munkahelyéről és Simone-ra a 15 éves kissrácra hárul a feladat, hogy megkeresse mindkettőjük kenyerét. Lopni jár a hegyre a turistákhoz, akiknek egy kesztyű, vagy síszemüveg potom tétel. Amolyan svájci Robin Hoodként megvámolja a gazgadokat, hogy aztán potom pénzen tovább adja a többi svájci szegény kissrácnak, vagy az idénymunkásoknak.
Megismerhetjük Simone mindennapjait. A lebukás rizikóját és a valódi lebukást. Olykor váltakozik bennem az érzés, hogy egy tolvajt látok aki talán másképp is kereshetné a kenyerét vagy sajnáljam, mert árva és teljesen összezavarodott, hogy milyen szerepet vállaljon: a gyerekét, vagy a családfenntartó apáét.
Gillian Anderson, aki miatt valószínűleg többen megnéznék a filmet, csak egy villám szerepet kapott. Egy angol nőt játszik, aki felvillantja egy jobb élet lehetőségét Simone-ban. Simone anyaként választja ki és megpróbál a pályán a közelébe férkőzni, ám amikor végleg jóra fordulhatnának az események az esélyét elpuskázza. (Ezt a rendezői fordulatot nem igazán értettem, talán tudatosan nem lett pozitív ez a szál.)
Ne csak Gillian Anderson miatt nézzük meg a filmet. A gyönyörű Kate Mosse-ra hasonlító Lea Secoux, Simone nővére és a minimaffiózót alakító Kacey Mottet Klein hiteles testvérpárost alkotnak. Bár a film címe nővér a történet főszereplője az öccs, Simone. Aki egyszerre gyerek, aki éhezik a szeretetre és akár fizetni is képes érte, ugyanakkor a felnőtt élet legkeményebb világával kell szembesülnie. Nem tudom mennyire valós a történet, de ha ez egy tipikusan szegények lakta országban játszódna, nem lenne ilyen meghökkentő és ütős. Nem túl érzelgős és hatásvadász, de elmondja, amit akar.
A film elnyerte a 62.Berlini filmfesztiválon az Ezüst medve-díjat
7/10 pont
Nővér (L'enfant d'en haut) - színes, feliratos, francia-svájci filmdráma, 100 perc, 2012
Korhatár besorolás: 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Rendezte: Ursula Meier
Szereplők: Gillian Anderson, Kacey Mottet Klein, Léa Seydoux