2017. december 13. - szerda

Hollywood, S.O.S.! - Az Argo-akció

Kinyomtatom...
Részlet Az Argo-akció c. filmből

Mintha láttam volna azt a bizonyos főnix-madarat hamvaiból feltámadni, olyan érzés volt bennem a Ben Affleck rendezte Az Argo-akció film megtekintése után. Mozija nagyon meggyőző, hogy létezik a kitaposott ösvények mellett egy olyan út vagyis mód, amellyel mindenki számára jó mozit lehet varázsolni a vászonra.

A hollywoodi stúdió szisztéma mindig a tutira megy, nekik a biztos is vajmi keveset ér. Ezért aztán kapjuk, amit kapunk a filmvásznon. Jó esetben romantikus komédiát, rosszabban övön aluli ízetlenkedést vagy többnyire snittre kiszámítható dramaturgiájú és a puszta látványosságban kifulladó akciófilmeket minimális verbális rásegítéssel. Nem vitás, a kivitelezéssel nincs is gond, minden tipp-topp, csak éppen az unalomtól dőlünk el.

A filmgyári potentátok Ben Affleck-nek hittek, ha nem is az első szóra, hogy tud egy aktuális, jó alap sztorit és abból irat Chris Terrio-val egy még jobb forgatókönyvet, és még a látvány kivitelezésével sem lesz gond, akik az akciókra esküsznek. A pénzemberek tükörbe néztek, mély levegőt vettek és rábólintottak a projektre, és ebből lett Az Argo-akció amerikai film.

Az unalom elszáll, az élmény megmarad, erőltetném a szellemeskedést, ha nem így lenne valójában. A rendező a tengeren túli filmkészítés minden erényét megmutatta legújabb filmjében, és miközben nagyon jól szórakoztunk a kimondottan izgalmas, remek tempójú és nagyon ironikus, sőt kimondottan szarkasztikus dialógokon, még arra is futotta, hogy tanulságot, méghozzá történelmi vonjunk le.

Mi is takar a cím? Az Argo-akció a CIA kimentési tervének fedőneve volt. Bő harminc évvel ezelőtt a sah elűzése, és Khomeini ajatollah iszlám forradalmának első hónapjai adják a film történelmi hátterét. A teheráni amerikai nagykövetségre betörnek a feldühödött lázadók, és túszul ejtik az ott dolgozókat. Dühük hátterében a sah amerikai menedékjoga áll. Hat amerikai követségi dolgozónak viszont sikerül időben elhagynia az épületet a nagy zűrzavarban. Ők a kanadai nagykövet házában találnak menedéket. A forradalmárok ezt később megneszelik, és kezdetét veszi a hajtóvadászat. Amerikában is törik a fejüket, és egy ügynököt, Tom Mendez-t (Ben Affleck) bíznak meg a helyzet megoldásával, akinek beugrik Hollywood, mint a lehetséges kiút.

Színeiben, hangulatában és a történések miatt is rendkívül kor-és esemény hű a film, ennek megfelelően dokumentarista stílusban fotografálta azt Rodrigo Pietro, így az akkor történteket sikerült atmoszférájukban is reprodukálni. A félelem, a megfélemlítettség a düh végig jelen van a képeken, és az a sosem múló bizalmatlanság, ami végleges gyökeret vert a felekben. Másrészt ott van a remény, hogy a hollywoodi kártyával sikerül kijátszani a katonákat és egérutat nyerni, kijutni az országból.

Ben Afflack és alkotótársai visszahozzák a feszültségteremtés becsületét a filmvásznon, ha lehet így fogalmazni. Az izgalom fenntartásának és fokozásának iskolapéldáját nyújtják a párhuzamos történetmeséléssel is. Az egész, mint egy kötéltánc, csak dobpergés helyett fegyverek ropognak.

De hogy kerül az esernyő és a varrógép a boncasztalra, kérdezhetnénk a szürrealistákkal együtt? Mi köze a világpolitikához az érzelmes giccsgyárnak, ahol álmodoznak csak és álmokat árulnak. Inkább nem árulom el, legyen annyi elég, hogy hátborzongató és bizarr történések veszik kezdetüket ebben a jól megírt moziban.

Nagy erénye a filmnek az iróniája. Mondhatni, a szöveget fekete tintába mártott tollal írták, de legalábbis fekete laptopon verték a billentyűket szinte kéjes örömmel, hogy kimondhatnak egyfajta ítéletet Hollywoodról, erről az erkölcscsősz, képmutató világról. Tehették ezt azért is, mert valódi, emberi erényeket mutatnak be azokkal a figurákkal, konkrétan egy producerrel (Alan Arkin) és egy maszkmesterrel (John Goodman), akiknek oroszlánrészük volt végül az akcióban.

A filmet nézve közelről láthatjuk, hogyan születnek a döntések a politikai, a nemzetbiztonsági színfalak mögött, szinte nuansznyi történéseken, vagy emberi belátáson múlnak, nem keveset állítok, emberéletek.

John Goodman maszkmester és Alan Arkin rendező figurájának kettőse pazar. Ben Afflack legvisszafogottabb színészi alakítását nyújtja, ami azért is hiteles, mert jól visszaadja a történelmi helyzet rendkívüli feszültségét.

Az igazi rendezővé avanzsált Ben Afflack pedig még azt is elhitette, mert okosan bánt vele, hogy kell az a bizonyos taps a film végére.

10/10 pont

Az Argo akció (Argo) - színes, feliratos, amerikai thriller, 120 perc, 2012.
Korhatár besorolás: megtekintése 16 éven aluliak számára nem ajánlott.

Rendezte: Ben Affleck
Szereplők: Bryan Cranston (Jack O'Donnell), Ben Affleck (Tony Mendez), John Goodman (John Chambers), Alan Arkin (Lester Siegel)

Saját értékelésem: Nincs Mások értékelései: 5 (1 vote)

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Magyaországi bemutató: 2017. december 14.

plakát

Premier előtt már december 8-án vetítik a budapesti Pólus Moziban.

plakát

Jégtánc-show és dalkoncert a Veronai Arénában.