Három napra királyok, bajvívók, utcai komédiások és táncosok lepik el Visegrád utcáit.

Amikor Károly Róbert 1335-ben királytalálkozóra hívta a cseh és a lengyel uralkodót, az udvarnép hatalmas ünnepséget tartott a vendégek és kíséretük tiszteletére. Ennek a középkori dínomdánomnak a forgatagát idézi meg a Visegrád történelmi városrészeiben zajló szabadtéri fesztivál.
Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvénye idén is egyedülállóan hiteles történelmi környezetben várja a középkori történelem és kultúra iránt érdeklődő magyar és külföldi vendégeket. Aki július második hétvégéjén a városba látogat, közel 700 évet utazhat vissza az időben, ugyanis Európa csaknem 10 országából közel 1000 fellépő, és még ennél is több korhű öltözetet viselő hagyományőrző jelenik meg a városban.

A rendezvény keretét ezúttal is a három különböző felépítésű nemzetközi lovagi torna bemutató adja, melyre a fesztivál 3 napja alatt 10 alkalommal kerül sor a királyi palota eredeti pályáján. A lovagi tornákon Európa legjobb hagyományőrző csoportjai mutatnak be csatajeleneteket, lovas és gyalogos küzdelmet, solymász- és íjászbemutatókat, táncos műsorokat, továbbá itt kerül sor az olyan hagyományos viadalokra is, mint a kosztümös íjász-, illetve élősakk-verseny.

A lovagi tornák mellett a városban több mint 100 program várja a látogatókat a rendezvény ideje alatt.  A szabadtéri színpadon régizenei koncertek, középkori táncbemutatók, komédiás előadások és gyermek bábszínház várja a közönséget naponta 10 és 18 óra között, valamint több mint 100 árus kínálja majd portékáit a város kézműves vásárrá alakuló főutcáján. A forgatagban egész nap utcazenészek és komédiások szórakoztatják a vendégeket, valamint az elmúlt évekhez hasonlóan kézműves mesterek bemutatóit is láthatják majd az érdeklődők. Pénteken, és szombaton az esti fáklyás lovagi tornák után a Királyi Borudvarban hajnali 2 óráig tart a mulatság, ahol további koncertek és táncház várja a mulatni vágyó vendégeket. Igazi különlegességnek ígérkezik a hangulatos platánsoron a V4 utca, ahol a Visegrádi Együttműködés országai mutatkoznak be.

A belépőjeggyel rendelkező látogatók megtekinthetik a királyi palota és a Salamon-torony kiállításait, az ott zajló sokszínű programokat, valamint a Borudvar, a szabadtéri színpad, a vásár és a városi park programjait.
A lovagi tornákra külön belépőjegy szól.

A látogatók számos jegyvásárlási kedvezménnyel élhetnek: a lovagi tornákra szóló elővételi jegyet és bérletet, valamint az előre bejelentett, csoportos jegyet vásárlók számára térítésmentesen biztosítják a napijegyet szervezők. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik menetrend szerinti szárnyas vagy Kis-dunaági kirándulóhajó járattal érkeznek a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokra (a három nap bármelyikén). A fesztivál ideje alatt a város területén ingyenes a parkolás.
A XXXIII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok részletes programjának és a jegyinformációk megtekintéséhez kérjük látogasson el a www.palotajatekok.hu weboldalra, vagy a rendezvény Facebook oldalára.

A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat első alkalommal 1985-ben rendezték meg.
A fesztivál mára jelentős látogatottságú tömegrendezvénnyé nőtte ki magát, amely alkalmas arra, hogy nemzetközi szinten is ráirányítsa a figyelmet a magyar és egyben az európai kultúra legfontosabb történelmi helyszíneire. A fesztivál történetében fontos mérföldkő, hogy az egyik fő helyszínéül szolgáló történelmi műemlék, a visegrádi királyi palota 2009-ben megkapta az Európai Örökség címet. A díj az európai történelemben kiemelkedő szerepet játszott épületek, emlékhelyek, kulturális javak európai dimenzióját kívánja előtérbe állítani. 2015-ben az Európai Unió legfontosabb kulturális és művészeti eseményeket összefogó intézményétől, az Európai Fesztivál Szövetségtől a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok megkapta a legjobb fesztiváloknak járó EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) minősítést. A rendezvényre Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Olaszországból, Németországból, Szerbiából, Szlovéniából, Ausztriából, Erdélyből és Oroszországból érkeznek fellépők. A turisztikai célú felmérések szerint a fesztivál a második legismertebb, Visegrádhoz kapcsolódó nevezetesség. A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok szervezője a Pro Visegrád Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.

A rendezvény fő támogatói:
International Visegrad Fund
Nemzeti Kulturális Alap
Külgazdasági és Külügyminisztérium
OTP Bank Zrt.
Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.

Látványfőzések a visegrádi királyi palota reneszánsz konyhájában
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok keretében két napon keresztül idén is bepillanthatunk Mátyás király rekonstruált magánkonyhájának rejtelmeibe, ahol középkori táplálkozási kultúrát kutató régészek tartanak bemutatókat a több száz évvel ezelőtt használt nyersanyagokról és ételkészítési praktikákról.
A XXXIII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok programsorozatának keretében két napra megnyitják a visegrádi királyi palota reneszánsz konyháját, ahol a fesztivál idején a középkori étkezési kultúrát bemutató főzőműsorokat tartanak. A történészekből és muzeológusokból álló szakértők a bemutatott ételek elkészítésekor csak a vizsgált korszakban is rendelkezésre álló alapanyagokat, eszközöket és öltözékeket használnak.
A bemutatót tartó régészek 2007 óta folyamatosan készítenek el újabb és újabb ételeket a rendelkezésükre álló receptekből. A korszak gasztronómiai kutatásának egyik alapja Mátyás király esküvői menüsora, amihez korabeli receptleírásokat párosítanak 15. századi olasz, francia, angol, és német szakácskönyvekből.
Kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a konyhában dolgozó szakemberek arra, hogy a receptek a korszakban keletkezett írott és képi forrásokat vegyék alapul, de ennél még tovább is mennek a konyhamesterek: a kísérleti régészetet hívják segítségül, ahol fontos az eredeti alapanyagok, fűszerek, tárgymásolatok és korabeli folyamatok használata, rekonstruálása.
Idén is kétféle tematikára épül a hétvégi menü, az első nap inkább a kelt tészták kapnak helyet. A ropogós friss kenyértől kezdve a lekváros bélesen át a perecig sokféle tésztás ételt készítenek majd el. Lesz az idénynek megfelelően töltött zöldséges és gyümölcsös pite, melyet a korszakban pástétom néven illettek, de apró zsömléket is sütnek majd a forró kemencében. A megfelelő kelesztést és sütési időt a pék végzettséggel is rendelkező Ipso Facto Alapítvány vezetője, Pláner Lajos történész felügyeli, aki évek óta kutatja a pékáruk történetét a Kárpát-medencében.
A második nap már inkább a főtt és sült ételeké lesz. Zay Orsolya régész-történész irányításával múzeumi kollégák, katonai hagyományőrzők és egyetemi hallgatók lelkes csapata szállja meg a konyhát, hogy a magyar mellett a korszakban divatos itáliai, francia, angol és német receptek alapján főzzenek meg egy főétkezésnél felszolgált menüsort.
„Bár az első teljes magyar nyelvű szakácskönyvünk csak a 16. századból származik, ismerjük Mátyás király két esküvői menüjének listáját, és más külföldi szakácskönyvek már tartalmaznak „magyaros" recepteket a reneszánsz korból. A legizgalmasabb talán mindezek a leírások alapján történő rekonstruálása, hiszen a késő középkori receptek nem tartalmaznak mennyiségeket, teljesen a gyakorlott szakácsokra bízták a felhasznált mennyiségeket, az ügyességükre pedig a munkafolyamatokat" - mondta el Zay Orsolya régész-történész.