Újra jelentkezik a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Textúra elnevezésű előadássorozata.

Idén is a Magyar Nemzeti Galéria ad teret képzőművészet, irodalom és színház találkozásának. Az alapötlet – képzőművészet, irodalom és színház találkozása egyazon térben és időben – változatlan: 10 neves kortárs magyar szerző írt új irodalmi szöveget a múzeum állandó kiállításából kiválasztott, egy-egy inspiráló képzőművészeti alkotáshoz. Az elkészült irodalmi műveket a Galéria kiállítótereiben ismerhetik meg az érdeklődők, 10 színművész tolmácsolásában, 6 esti előadás alkalmával.

Az összművészeti projektnek köszönhetően a Textúra ideje alatt megváltozik a megszokott múzeumi tér. A látogatók a képtárban sétálva bekerülnek a színház nyelve és varázsa által megváltozott helyre, így új megvilágításba kerül és új értelmet nyer a már ismert műtárgy és a környezete. A színészek az adott festmény előterében adják elő az egyes produkciókat - egyszerre megelevenítve az írott szöveget és új megvilágításba helyezve az azt inspiráló műalkotást. A néző saját maga döntheti el, mennyi időt tölt el az egyes színházi jeleneteknél. A színészek a darabokat mind a hat este párhuzamosan és folyamatosan, többször egymás után adják elő.

A 2017-es, immáron negyedik Textúra újszerűsége a kreatív műhelymunkában rejlik. A 10 mini-monodráma színrevitelét idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves színházrendező szakos osztálya vállalta Bagossy László és Kovács D. Dániel vezetésével, az egyes jelenetek látványvilágát pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakának szintén másodéves hallgatói tervezik Zeke Edit tanszékvezető irányításával. A 2017-es Textúra előadássorozat fiatal rendezők és látványtervezők közös műhelymunkája, ahol kihívás nemcsak a szöveg és kép együttlétezésének megformálása, hanem maga a közös együttgondolkodás, az inspiráció és kísérletezés.

„A látványtervező hallgatók számára ez a tervezés egy igazi csemege. A tervezés egyik különlegessége a közös munka és együtt gondolkodás a rendező hallgatókkal. Maga a műfaj is, ahogy az előadás-etűdök követik majd egymást a kiállítótermekben, nem szokványos, egy kísérletező műfaji határok között mozgó bizonytalan alkotói talaj. Az inspiráció alapja nem csak egy irodalmi szöveg, hanem elsősorban egy festmény. Maga a helyszín a Galéria kiállítótermei, ami egy erős vizuális közegbe foglalják az előadásokat. Ez a különleges tervezői helyzet komoly kihívás a hallgatóknak, hisz nehéz megtalálni azt a vizuális gesztust, amely a szöveg lényegét és a képet hídként köti össze.” ‒ mondta a projektről Zeke Edit díszlet- és jelmeztervező, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének vezetője.

„Amikor a TEXTURA szervező felkértek az idei program megrendezésére, azonnal az elsős rendező osztályom jutott az eszembe. Tíz kép, tíz kortárs szerző, mi pedig tanársegédemmel, Kovács D. Dániel rendezővel, meg a nyolc diákkal éppen tízen vagyunk. Úgy dolgozhatunk együtt, mint annak idején az itáliai reneszánsz híres műhelyeiben, ahol a tanítványok névtelenül munkálkodtak a mesterek nevével fémjelzett műveken. Andrea del Verocchio híres festményén, a Krisztus megkeresztelésén például legalább fél tucat nebuló dolgozott. Az egyikük neve később elhomályosította a mesterét. Ő festette a kép bal oldalán térdeplő hosszú fürtű angyalt, Leonardonak hívták és egy Vinci nevű falucskából származott.” (Bagossy László, Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, író, költő, kritikus, egyetemi adjunktus)

A Textúra 2017 jelenetei:
Írók/képzőművészeti alkotások/színészek/rendező/jelmez:
Bencsik Orsolya – Nem könnyű munka
Műalkotás: Bukta Imre – Hajnali szabad permetezés (1985)
Előadja: Péter Kata /Osváth Judit (10.03.)
Rendező: Csernai Mihály
Látvány/jelmez: Mestyán Lili, Varga Boglárka
Kemény István – Vasárnap délután
Műalkotás: Bihari Sándor – Vasárnap délután (1893)
Előadja: Csőre Gábor
Rendező: Sándor Dániel Máté
Látvány/jelmez: Koncz Eszter
Lackfi János – ÁDÁMÉVA, ÉVAÁDÁM
Műalkotás: Johann Millitz – Főúri pár mint Ádám és Éva (1728-84)
Előadja: Szalontay Tünde (09.26./10.03./11.14.) / Moldvai Kiss Andrea (10.17./10.24./11.07.), és Terhes Sándor
Rendező: Dyssou Bona
Látvány/jelmez: Kárpáti Panna
Mán-Várhegyi Réka – A Szent Kunigunda család kórus koncertet ad
Műalkotás: Pór Bertalan – A család (1909-10)
Előadja: Pető Kata (10.24./11.14.)/Piti Emőke (09.26./10.03./10.17./11.07.)
Rendező: Antal Bálint
Látvány/jelmez: Gúth Zsófia
Nagy Koppány Zsolt – Séta a víztoronynál
Műalkotás: Farkas István – Séta a víztoronynál (1934)
Előadja: Kovács Krisztián
Rendező: Walters Lili
Látvány/jelmez: Jakab Rebeka
Németh Gábor – Az ördög nem alszik
Műalkotás: Csernus Tibor – Újpesti rakpart (1957)
Előadja: Adorjáni Bálint (09.26./10.17./11.07.)/Makranczi Zalán (10.03./10.24./11.14.) és Fillár István/Székhelyi József (10.17.)
Rendező: Székhelyi Dániel
Látvány/jelmez: Gindele Dzsenifer
Szabó Borbála – Edd a levest
Műalkotás: Réti István – Öregasszonyok (1900)
Előadja: Kiss Diána Magdolna
Rendező: Benkő Klaudia
Látvány/jelmez: Auer Alexandra
Szaniszló Judit – Egy lány a bál után
Műalkotás: Borsos József – Lányok bál után (1850)
Előadja: Kurta Niké (10.03./10.24./11.07./11.14.) / Rainer Micsinyei Nóra (09.26./10.17.)
Rendező: Kovács D. Dániel
Látvány/jelmez: Hodován Mária
Szvoren Edina – Slágfertig, szőke, karakán
Műalkotás: Ferenczy Károly – Kettős arckép (1908)
Előadja: Sodró Eliza (09.26./10.17.)/ Stork Natasa (10.03./10.24./11.07./11.14.)
Rendező: Vilmos Noémi
Látvány/jelmez: Lencsés Noémi
Vámos Miklós – Olvasók
Műalkotás: Benczúr Gyula – Olvasó nő az erdőben (1875)
Előadja: Szávai Viktória és Ódor Kristóf
Rendező: Bagossy László
Látvány/jelmez: Kopp Krisztina, Sántha Emese

A szeptember 26-ai premiert követő előadások:
október 3. kedd 19.00
október 17. kedd 19.00
október 24. kedd 19.00
november 7. kedd 19.00
november 14. kedd 19.00