Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
A Budapesti Fesztiválzenekar életében ez a pillanat most, 13 év után újra elérkezett – mondja Fischer Iván karmester.
A BFZ a „Feltámadás” szimfónia felvételéért 2007-ben megkapta a klasszikus zene Oscarját, a Gramophone-díjat is. A május 11-12-13-i koncertek teltházasak, de a május 12-i koncertet élőben közvetíti a Mezzo TV! A koncert élőben elérhető lesz a www.bfz.hu/live oldalon és a Budapesti Fesztiválzenekar Facebook-oldalán is.
Az élő közvetítés időpontja: 2018. május 12. 19:45
Program: Gustav Mahler: 2. (c-moll, „Feltámadás”) szimfónia
Christiane Karg (szoprán), Elisabeth Kulman (alt), Cseh Filharmónia Énekkar (Brno)
Vezényel: Fischer Iván
„Fischer Iván életét átszövi Gustav Mahler gátlástalanul őszinte zenéje. Egyik legértőbb karmestereként idén azokhoz a műveihez nyúl, amelyekben kulcsfontosságú az emberi hang. A hazai közönség Mahler grandiózus „Feltámadás” szimfóniáját hallhatja, melynek felvételéért a BFZ 2007-ben megkapta a klasszikus zene Oscarját, a Gramophone-díjat.
Mahler zenéje túlfeszített, tele van erőteljes érzelmekkel és fantasztikus kontrasztokkal. A szerző a szimfónia határait folyamatosan feszegette – „a szimfónia legyen olyan, mint a világ: mindent öleljen át” –, és a közel másfél órás műben sokat tett ezért. Nemcsak zeneileg, terjedelmében és témájában is grandiózus darab a „második”, s a megmozgatott apparátus is hatalmas. Elég belegondolnunk, hogy egyszerre tíz trombita, tíz kürt, hét ütős, a „lehető legnagyobb vonóskar” és egy vegyes kar is a színpadon van.
A szerző egy temetési menet súlyával indítja el a hallgatót, és segíti át a könnyed és boldog emlékezés felé, majd a timpanik dörgése ránt tovább a bús merengésbe az élet értelmetlenségéről. A negyedik tételbe sűrűsödik az elvágyódás, a több mint félórás finálé pedig a reményé és a teljes feloldódásé.
A szimfónia 1895-ös bemutatója után Mahler a szobájába rohant és összeesett. A közönség a művet óriási tapsviharral ünnepelte, sokan sírva is fakadtak.” (BFZ)