Egyszer megnevettet, egyszer elgondolkodtat, egyszer odaszögez és a végére egy nagy felkiáltójelet tesz, Sopsits Árpád A hetedik kör című filmjében.

Talán vége a rendező gyerekfilm-sorozatának, mindenesetre ez egy méltó lezárása lenne ennek a korszakának. Van benne minden, ami izgalmassá tud tenni egy filmet, ráadásul egy nagyon aktuális problémára hívja fel a figyelmet: a gyermeköngyilkosságokra.
Nem kell megijedni a film egészén nem uralkodik egy pesszimista látásmód. A gyerekek kitűnő alakítása miatt még a végén se vagyunk biztosak a film végkimenetelében, annak ellenére, hogy ezt a tényt már az elején megosztják velünk.

A történetből tudatosan hagyták ki a szülőket (és tanárokat), talán azért mert leginkább ők azok, akik befolyásolni tudják a gyerekeket. Így önmagukkal harcolnak és próbálnak megfelelni egymásnak; egyedüli segítőtársuk egy pap, aki megkísérli őket jó útra téríteni, mégse tud hatékonyan beszélni velük.

A jó poénok és izgalmas jelenetek ellenére, nem feltétlenül vinném el erre a filmre a gyerekemet, bár nem tagadom lehetnek olyan esetek, amikor jó hatással lehet. Leginkább ez most a szülőknek szól és azoknak a 18 év felettieknek, akik el se tudják képzelni milyen kérdések fogalmazódhatnak meg egy gyerek fejében, olyanok, amelyre talán mi se tudjuk a választ.

7/10 pont

A hetedik kör, 107 perc
rendező: Sopsits Árpád
operatőr: Győri Márk