Október 4-én, szombaton egész napos programmal idézi fel a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma Marastoni Jakab, a 19. századi magyar képzőművészet kiemelkedő alakja előtt tisztelegve az Első Magyar Festészeti Akadémia 1846 október 3-i megnyitását.

A program keretében kurátori és szubjektív tárlatvezetéseken mutatják be Marastoni életművét, a reformkori Pest kulturális világát és az Akadémia jelentőségét a hazai művészképzés történetében. Délután múzeumpedagógiai foglalkozások várják a látogatókat: lehet rajzolni korabeli szobor után, valamint felpróbálni a BTM korhű gyerekkosztümjeit és fotózkodni bennük. Az est zárásaként a Bartók Táncegyüttes párostánc-bemutatóját tekintheti meg a közönség, Kecskeméti Józsi 1854-ben a Festészeti Akadémiának írt csárdása kíséretében, majd bárki elsajátíthatja a tánclépéseket.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Giacomo Marastoni (vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab) előtt, aki meghatározó alakja volt a 19. századi magyar képzőművészetnek. A Velencében született művész 1836-tól élt Pesten, ahol 1846-ban – saját vagyonát beáldozva – megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai művészképzés úttörőjeként működött, és olyan később híressé vált alkotók tanultak itt, mint Lotz Károly és Szemlér Mihály.

A kiállítás Marastoni életútját követi végig Velencétől Pozsonyon át Pestig, miközben bemutatja művészi és szervezői munkásságát, közéleti szerepvállalását, valamint az Akadémia jelentőségét a magyar művészeti oktatás történetében. A reformkori Pest kulturális életének egyik meghatározó szereplőjeként Marastoni portréfestőként és pedagógusként is nagy hatást gyakorolt korára. A tárlaton közel 240 műtárgy szerepel, köztük eddig Budapesten nem látott alkotások: például a pozsonyi Scherz család portréja vagy közel 60 tanulmányrajz a BTM Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár gyűjteményéből. A művek 28 hazai és külföldi köz- és egyházi gyűjtemény, valamint magángyűjtők jóvoltából kerültek bemutatásra.

1846. október 3-án a pesti Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca egyik épületének harmadik emeletén megnyílt a velencei születésű, az ottani Akadémián tanult Giacomo Marastoni, vagy magyaros formában Marastoni Jakab festőművésznek a saját költségén, magánintézményként létre hozott Festőakadémiája. A maga nemében úttörő intézmény megelőlegezte az állami hivatalos képzőművészeti képzést.

1854-ben a Johannes Brahms-szal is kapcsolatban állt Kecskeméti Józsi népszerű prímás, zeneszerző a festészeti akadémiának írt zongorára egy csárdást, amelynek kottája a kiállításon is látható. Az intézményt Gyámolító Társulat még táncvigalmakat is rendezett az iskola támogatására. A Bartók Táncegyüttes táncospárja a csárdás hangfelvételére mutatja be a program során a táncot, amelyet azután az est zárásaként a közönségnek is megtanítanak.

Program:

11:00 – dr. Farbaky Péter, Molnárné Aczél Eszter és Radványi Orsolya kurátori tárlatvezetése a kiállításon

14:00 – Csorba László DSc főigazgató, történész professzor szubjektív tárlatvezetése a kiállításon

16:00 – Szatmári Judit és Aczél Eszter főmuzeológusok divattörténeti tárlatvezetése a kiállításon

18:00 – A Bartók Táncegyüttes két tagjának (Krajcsilik Zsófia és Sisa Richárd) párostánc bemutatója Kecskeméti Józsinak a Festészeti Akadémia számára 1854-ben írt csárdása zenéjére (Mikulik Márton zongoraművész hangfelvételére), az együttes vezetője Teszáry Miklós. A bemutató után a csárdástánc tanítása a közönségnek