Indiai eredetű és több ezer éves, komoly mitikus elemeket tartalmaz és ma már egyetemi szinten is oktatják, ez az Ayurveda. Az indiai gyógyászat.

Kialakulásáról keveset tudni. Az istenek ajándéka. A legelterjedtebb mítosz szerint maga Lord Brahma, az Indiai teremtő hozta létre, melyet 100 000 szanszkrit nyelvű shloka versben adott át Daksha Prajapati-nak, a Himalája királyának, aki azt szóról-szóra megtanulta. A tudást később két ikertestvér: Ashwani kumar, az istenek „belgyógyásza” kapta meg, akik csodálatra méltó gyógyításokat és operációkat tudtak vele végezni és már „gyógyszereket” is használtak. Ezt a kibővített tudást kapta meg Indra, a mennyek királya és az eső ura, aki látva a földön történő sok nyomorúságot Rishi Bhardwaj-nak adta.
Ez volt az első pont, amikor az Ayurveda az emberek kezébe került. Rishi Bhardwaj legjobb tanítványa Punarvasu Atrey hat tanítványának adta tovább a titkokat, akik először írták le ezeket. A tanítványok közül Agnivesh-é terjedt el legjobban, és annak könyve az Agnivesh Tantra. Ezt a művet dolgozta át Charak és nevezte el Charak Samhita-nak, ami a mai napig az Ayurvédikus orvosok bibliája.

Bár a mítoszokat, mindenki fenntartásokkal kezeli, mégis e nélkül lehetetlen megérteni ezt a fajta (természet)-gyógyászatot.
Az európai orvoslástól eltérően, ahol a modern tudományokra (biológia, kémia, anatómia) alakult ki a gyógyítás művészete, az Ayurveda egy nagyon komplex filozófiai gondolkodásra és önálló világképre épülő rendszer.

Érdekes módon mégis az Ayurveda az egyik legrégebbi gyógyászat, ami a sebészetet, mint eszközt alkalmazza, ezt Shalya Tantra-nak hívják. Ezen kívül még hét ágat (Ashthanga) különbözetet meg. Belgyógyászat (Kayachikitsa Tantra); Fül-, orr-, gégészet (Shalakya Tantra); Gyermekgyógyászat (Kaumarabhritya Tantra), Méreggyógyászat (Agada Tantra), Géntisztítás (Bajikarana vagy Vajikarana Tantra), Egészség és hosszú élet (Rasayana Zantra), Lelki-, testi tisztulás (Bhuta Vidya).

Manapság az Ayurveda, a kínai orvoslás és az európai orvoslás is nagy hatással vannak egymásra. Többen is próbálják ezeket ötvözni, mivel pl. egy közlekedési balesetet szenvedett beteget az európai orvoslás tud a leghatásosabban meggyógyítani, de egy pszihoszomatikus beteg esetében már az Ayurvéda módszerei a hatásosabbak.

Az Ayurveda egyik legismertebb és egyben legfélreértettebb ága Európában a Pachakarma. Ezt az öt folyamatból álló regenerációs folyamatot sokan összetévesztik az olaj masszázs technikával és ezért is ismertebb az Ayurveda szó Magyarországon a nők körében. Gyakran találkozunk az Ayurveda kifejezéssel a wellness központok szórólapjain is.
Valójában azonban sokkal többről van itt szó mint egy érdekes masszázstechnika.

Lássuk hogyan is gondolkodik az Ayurveda. Ahhoz, hogy tartós hatással gyógyítani tudjunk először el kell távolítani a betegséget okozó anyagot, majd a megbetegedett szervet kell rendbe hoznunk. Végül a betegség létrejöttének okait is meg kell vizsgálnunk és a közvetlen kiváltó okot is meg kell szüntetnünk. Minden anyag és egyéb hatás, ami a testünket és szervezetünket éri, hatással van rá és a szervek működésére, így bármiféle kedvezőtlen hatás gyógyítására valamennyi külső és belső tényezővel egyidejűleg kell foglalkoznunk.

Mivel az Ayurveda leginkább természetgyógyászat, rendkívüli jelentősége van a természetes alapanyagoknak: növényeknek, olajoknak, amelyek Indiában őshonosak. Bár elő lehet ezeket állítani a világ más részén is, de így gyógyító hatásai nagymértékben csökkennek. Olyan ez mint a két órán belül termő piros paprika. Nyomába se ér egy igazinak. Alapanyag hiányában meg az Ayurveda orvos sem tud gyógyítani ugyanúgy, mint az európai sebész sem gyógyszer és szike nélkül.

Remélem sikerült az alapvető félreértéseket tisztáznom és felcsigázni az érdeklődést az Ayurveda-val kapcsolatban. Aki többre kíváncsi a CSEPPEK.hu-n folyamatosan talál érdekesességeket a témával kapcsolatban, illetve tekintse meg Dr. Daubner Béla előadását.