2017. október 23. - hétfő

Az ökológiai lábnyom

Kinyomtatom...

Írásom az Earthday Network által működtetett, a www.earthday.net oldalon található Ecological Footprint Quiz-t (ökológiai lábnyom kvíz) járja körül. Ez az aprócska program néhány egyszerű tesztszerű kérdés segítségével kiszámolja a választ adó személy ökológiai lábnyomát hektárban mérve.
De mi is az az ökológiai lábnyom?

Ezt a gazdasági mutatót az 1970-es évektől kezdve egy Wackernagel és Rees nevű kanadai tudós páros dolgozta ki, mely a hagyományos mutatókkal szemben képes kimutatni, hogy életvitelünkkel mennyire terheljük környezetünket. Ez a hektárban kifejezett érték megmutatja, hogy egy adott személynek hány hektárra van szüksége, ahhoz, hogy életvitelét hosszútávon tudja tartani. Egy adott egyén lábnyomának kiszámításakor figyelembe kell venni a közlekedést, fogyasztást, lakhelykörülményt és az igénybe vett szolgáltatásokat. Ha egy adott ország ökológiai lábnyomát számoljuk, akkor a következő tényezők játszhatnak szerepet a számok kialakulásában: a népesség nagysága, az egy főre jutó fogyasztás, a technológia színvonala, az adott terület ökológiai produktivitása.

A fentebb leírt ökológiai lábnyom kalkulátor az én életvitelemre 4,2 hektárt számolt ki, mely messze a magyarországi átlag fölött van (3,1 ha). Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a világon minden főre csak 1,8 biológiai produktív terület esik, érdemes elgondolkodni azon, hogy jó-e az, ahogy élek/élünk. Természetesen először meglepődtem azon, hogy a magyarországi átlag felett vagyok, ugyanis eddig úgy gondoltam, hogy környezetvédőbb életmódot folytatok, mint az átlag magyar. Nem szemetelek, sőt felveszem a szemetet a földről, csak, ha muszáj, akkor vezetek, tömegközlekedem, sőt kerékpározom is, lekapcsolom a villanyt, ha feleslegesen ég, szelektáljuk a szemetet, szinte mindig magyar élelmiszert vásárolok, stb. Ezen szokásaim nagy része mégsem számít bele a program által számolt lábnyomba. Persze, hogy szemetelek-e az utcán, egyébként sem tartozik bele a kiszámítandó tényezők közé. Viszont a szemétszelektálás, vagy a villamos energia fogyasztásának mértéke, még ha nem is nagy tételben szerepel, de fontos a mutató kiszámításakor.

A honlapon szereplő program első lehetőségként felkínálja a lakhelyünk kiválasztását. Az ezt követő oldalon meg kell adnunk életkorunkat, nemünket, milyen az időjárás (ha nagy országban élünk) és azt, hogy mekkora lakossal bír a település, ahol lakunk. Miután az ember megismerkedik a programmal, rájön, hogy ezek az adatok teljesen közömbösek a lábnyom kiszámításakor, pusztán csak statisztikai jelentőséggel bírnak a honlap üzemeltetői számára. Plusz ráadásként meg lehet adni az e-mail címet és az irányítószámot. Az előbbit feltehetően „spam” küldés céljával, az utóbbit szintén statisztikai célból. Ezután az étkezésünkről, közlekedésünkről, lakhelyünkről faggat a program, majd ebből számolja ki az ökológiai lábnyomot.

Ha a kérdéseket alaposan áttekintjük, majd ezek függvényében (több variációt kipróbálva) számolunk, észrevehetjük, hogy némely kérdés ésszerű, de vannak közte majdhogynem feleslegesnek tűnők is. Logikátlannak tetszik például a 3. kérdés is. „Összehasonlítva a szomszédságodat, mennyi szemetet termelsz hozzájuk képest?”. A szemét kérdése rendkívül fontos a lábnyom kiszámításánál, mert a keletkezett szemét részben tükrözi a fogyasztást, és a keletkezett szemetet el kell égetni, újra kell hasznosítani vagy ártalmatlanítani kell, de a lényeg, hogy kezelése energiafelhasználással jár, ami növeli az igényelt földterület nagyságát. A kérdést nem a szomszédokhoz képest kellett volna megfogalmazni, és válaszlehetőségként nem a „többet, kevesebbet, ugyanannyit” kellett volna megadni. Mindenkinek más az ítélőképessége a szomszéd szemetét illetően, és ráadásul mi közöm a szomszéd szemetéhez? Lehet, hogy ők 15-en laknak egy családi házban, mi csak 4-en. Ők négy kukával várják a kukásautót, mi csak eggyel. A helyes kérdésnek pusztán a szemét nagyságára kéne összpontosítania, és a válaszlehetőségnek szemeteszsák/hét mértékegységben kéne szerepelnie. Nem utolsó szempont az sem, hogy ez a rosszul megfogalmazott kérdés plusz-mínusz 0,4 hektárral növeli a lábnyomot.

Hasonlóan értelmetlenek tűnik a 11. kérdés is. Biciklizem vagy sétálok-e? Kipróbáltam, ez a kérdés semmiben nem befolyásolja a végeredményt. Ez természetesen nem a kalkulátor hibája, hiszen, hogy közlekedésnél mennyit sétálok vagy kerékpározom a héten, önmagában nem befolyásolja a lábnyomot (kivéve a kerékpár előállításának, karbantartásának a ténye). Akkor mért szerepel a kérdések között? Véleményem szerint azért, hogy az ember lelkiismerete ezzel is nyugodtabb legyen, ha esetleg nagyobb távot biciklizik vagy sétál.

Következő érdekességet két-három kérdés összevetésekor figyeltem meg. Ahogy már említettem 4,2 ha az ökológiai lábnyomom. Ezt az értéket többek között mindennap állati eredetű étel fogyasztásával, és autóval minimális távolságot megtéve érem el. Ha a húst csak alkalmanként (pl.: heti 3 alkalom) fogyasztanék, és autóval hetente majdnem 300 km-t tennék meg, akkor a lábnyom semmivel sem változna. Tehát ha heti 4 alkalommal nem fogyasztanék húst (de tejet vagy tojást igen), akkor körülbelül tízszer többet autózhatnék a belvárosban, ezzel sokkal nagyobb kárt téve, mintha egyszerűen csak otthon ülve enném a rántott húst (saját nevelésű csirkéből!) napi rendszerességgel. Ráadásul, ha csökkenteném a heti 100-300 km közösségi közlekedéssel megtett utamat 0 km-re, és átváltanék autóra, akkor további 200 km-t nyernék hetente, amit autóval tehetnék meg. Így hetente 0 km Bkv és alkalmankénti húsfogyasztás mellett 500 km-t tehetnék meg autóval a belvárosban és az agglomerációban úgy, hogy az ökológiai lábnyomom nem változik. Ez nem tűnik túl valósághűnek.

Pozitívumként lehet megemlíteni, hogy a program az arányokat jól kezeli. Gépjárművel minimális távolságot megtéve (5-50 km), 8 liter/100 km átlagfogyasztással, és állandó útitárssal, ugyanannyi a lábnyom nagysága, mintha ugyanezt 15 literes átlagfogyasztással tenném. Tehát ez a plusz pár liter benzin nem számít bele kilométer arányosan a végeredménybe, mert ennek nagysága elenyésző.

A program működéséből kitűnik az is, hogy a nagy kúriára egy lakóval, vagy a rendszeres repülésre rendkívül érzékeny a program. 100 órás repülésnél 9,5 ha, 200 nm- nél nagyobb palotára 13,8 ha jön ki változatlan életvitel mellett, mely értékek jól mutatják a valóságot.

A honlap érdekessége, hogy ki lehet próbálni a különböző életvitelekkel különböző országokban, milyen mértékben terheljük a Földet. Magyarországi életvitelemmel Hollandiában 4,0 hektárt foglalnék le, ami híven tükrözi a valóságot. Részeredményeket figyelve, ott kisebb a lakhely és szolgáltatások lábnyoma, de nagyobb a közlekedésé és az élelmiszeré, mert kicsi, kevésbé önellátó országról beszélünk. Indiában ugyanezzel az életmóddal 2,4 hektárt foglalnék, de ezt a lábnyomot USA-ban a legnyomorultabb New York-i élettel sem tudnám elérni. Az utóbbit feltehetően az amerikai pazarlás és a magas fokú külkereskedelem okozza.

Befejezésként nagyon fontos megemlíteni, hogy ez a program nem a pontosságra hivatott! Jóllehet értékei nem mindig tükrözik a valóságot, a fentebb leírtakon kívül természetesen rengeteg más hibával is rendelkezik a kalkulátor, de 12-16 tesztkérdéssel nem is lehet pontosan számolni. A honlap jelentősége a figyelemfelkeltésben, és az elgondolkodtatásban van (emellett fontos, hogy felhasználóbarát legyen, így több emberhez jut el). Rá kell jönniük az embereknek, hogy életmódot kell változtatniuk. Csökkenteni kell a fogyasztást, autóról át kell térni környezetkímélőbb közlekedési eszközökre (például kerékpárra). Így a fejlődést fenntarthatóbbá tesszük, és hasonló világot örökölnek majd utódaink is.

Saját értékelésem: Nincs Mások értékelései: 4.3 (3 szavazat)