A tánc minden arcát megmutatja a Budapesti Tavaszi Fesztivál.

Romantikus balett kaland, lenyűgöző látványvilágú Peer Gynt-koreográfia, androgün erotika és kortárs tánc Izraelből, tűz és szenvedélyes flamenco Spanyolországból, a kiegyezés korszakának virtuóz táncai, Kodály-művekből ihletet merítő néptánc kompozíció és több különleges bemutató a 37. Budapesti Tavaszi Fesztivál táncprogramjai közt.

A fesztivál egyik missziója, hogy a komoly- és kamarazenei koncertek mellett a művészet más területeiről is megmutassa a legizgalmasabb nemzetközi előadókat és produkciókat, valamint a műfajok itthoni legjelesebb képviselőinek is teret és lehetőséget adjon az új projektek, együttműködések megvalósítására és bemutatására. Ám nemcsak a programkínálatra jellemző a sokszínűség, az adott művészeti ágakon belül is széles skálán mozognak a produkciók, így adva minél átfogóbb képet a műfajokról.

A tánc szerelmeseinek igencsak kedvez idén a fesztivál, hiszen a néptánctól a flamencóig, a kortárs koreográfiáktól a klasszikus balettig a műfaj szinte minden spektrumából kínál valami csemegét a program. Ahogy az elmúlt években, így idén is reflektálnak a fellépő művészek és produkciók a kiemelt évfordulókra. A magyar történelem egyik fontos eseményére, a kiegyezésre emlékezik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán Kiegyezés / 150 című legújabb koreográfiája a korszak és az azt követő „boldog békeidők” virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodás zenei világát és szokásait idézi meg április 1-én a Müpa Fesztivál Színházának színpadán. A fesztivál másik fókuszpontjában a 135 éve született Kodály Zoltán áll, akinek népzenekutatói munkássága előtt tiszteleg a Magyar Állami Népi Együttes Tánckánon – Hommage à Kodály című bemutatója. A gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képeken, színpadi történéseken keresztül egy képzeletbeli faluközösség mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást olyan ismert Kodály-művek segítségével, mint a Háry János, a Galántai táncok, a Páva-variációk, a Mártai képek vagy a Kállai kettős. Az idei programsorozat egyik legnépesebb tánceseményének ígérkezik az április 22-i Minden magyarok tánca, amely során közel száz fő áll majd színpadra a világ legkülönbözőbb részeit képviselve a Papp László Budapest Sportarénában.

A román Edward Clug, generációjának egyik legígéretesebb koreográfusa nem könnyű feladatra vállalkozott: a norvég drámaíró, Ibsen egyik legösszetettebb művét, a Peer Gyntöt gondolta újra, méghozzá Grieg zenei kompozíciója mentén. A Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének rendkívül látványos előadásában az eredeti kísérőzenén kívül Grieg legismertebb koncertműveiből, kamara-, illetve szólódarabjaiból is elhangoznak majd részletek április 10-én a Magyar Állami Operaházban. Adolphe Adam szintén az irodalomhoz nyúlt inspirációért, hiszen A kalóz című balettjét az angol romantikus költőnemzedék egyik óriása, Lord Byron azonos című verse ihlette. A három felvonásos balett egy kalandokkal és feszültséggel teli, izgalmas történetbe vezeti be a nézőt, ahol helyet kap szerelem, árulás, életveszély és hajótörés is. A főbb szerepekben az Operaház első magántáncosai, Tatjana Melnik és Leblanc Gergely láthatóak majd április 21-én.

Sharon Eyal és Gai Behar, a két izraeli kreatív szupersztár OCD Love című darabja arról a szerelemről szól, amely mindig hiányt érez, és a szerelmesekről, akik mindig elhibázzák egymást és kiesnek a szinkronból. Keveredik benne a legendás Batsheva társulat által megalkotott Gaga-technika és Eyal védjegye, az androgün erotika. Érzéki, városi-törzsi, pulzáló, ösztönös késztetések egy elidegenedett gépvilágban, április 13-án és 14-én a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A Capriccio Lajtha László talán legvidámabb kompozíciója, annak ellenére, hogy a magyar történelem egyik legtragikusabb időszakában, a második világháború budapesti bombázásai alatt született. Barta Dóra koreográfus és társulata ezúttal azonban nem a mű eredettörténetére helyezi a hangsúlyt, sokkal inkább Lajtha személyét állítja középpontba. Az ő életébe és belső világába pillanthatunk be április 19-én a Pesti Vigadóban, a különleges bemutatón a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekara közreműködik.

A Bálna egyedi formáihoz és rendhagyó tereihez alakítja XX_&_Fragments című helyszín-specifikus darabját a Frenák Pál Társulat. Április 4-én négy fiatal táncművész-koreográfus kap lehetőséget arra, hogy alkotóelemeire bontsa a teret és egy-egy személyes hangú töredékben, „fragmentumnyi” koreográfiában fogalmazza meg, hogy milyen ma huszonévesnek lenni. A Fuego (Tűz) a 2004-ben elhunyt legendás flamenco koreográfusra, Antonio Gadesre emlékezik, hiszen az ő, 1989-ben Manuel de Falla balettzenéjére, a Bűvös szerelemre készített koreográfiáját állítják újra színpadra április 5-én és 6-án a Müpában.