„Képzelt Liget”. Ezzel a címmel, illetve a mögötte feltáruló gondolati és képi tartalomban találkozik Ernszt András festészete és Nyári Zsolt szobrászata. Elsősorban talán azért, mert mindketten a természetből merítenek inspirációt az alkotásaikhoz. A kiállítást 2009 november 12-én 18 órakor Kukorelly Endre, író nyitja meg.

A természet forma-rendszerei és jelenségei fontos kiindulópontját jelentik Ernszt András festményeinek. Legújabb munkáinál többek között az olajfák leveleit, mediterrán kertekben szerzett benyomásait vitte vászonra. Ez a levelek esetében történetesen szó szerint is érthető, hiszen munkamódszerének különleges mozzanata, amikor egy növényi mintát nyomatként alkalmaz a vásznon, s így az első festékréteg felvitele után a levelek rajzolata megmarad, amelyet a minta rendszerét követve, immáron ecsettel újabb és újabb finom rétegek követnek.

A ligetről alkotott képzeteink között a buja növényzetre és az abban rejlő titkos ösvényekre is asszociálhatunk. Nyári Zsolt leginkább a természetből, s legfőképpen a testből, női testrészekből meríti témáit. A jelen kiállítás címére találó párhuzam, hogy munkáit 2002-ben „Nőkert” címmel állította ki a pécsi Pincegalériában. Szobrai érzékiek és titkok hordozói. Ez a titok azonban több olvasatot is kínál, mint a női természet, vagy a születés rejtelme. Majdnem minden munka az életnek bizonyos kiragadott részletével hozza a nézőt kapcsolatba.

Ernszt András (1973, Nagykanizsa)
A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának Festészeti Szakán szerzett diplomát 1997-ben, mestere Valkó László volt. Keserü Ilona témavezetése alatt 2002-ben ugyanitt elvégezte a Képzőművészeti Mesteriskola Doctor of Liberal Arts (DLA) képzés festészet programját, 2009-ben DLA fokozatot szerzett. Münchenben az Akademie der Bildenden Künste DAAD ösztöndíjas hallgatója volt. 2001-ben elnyerte a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, 2003-ban a Strabag Festészeti Díj Alkotói Támogatást. 1995-től tagja az FKSE-nek, 1996-tól a Közelítés Művészeti Egyesületnek.

Ernszt András absztrakt festészete a kezdetektől rendelkezik a színekről, képrétegekről, a szerkesztési harmóniáról kialakított elképzeléssel. Munkáival a képstruktúra belső rétegződéseit kutatja, ehhez a szita technikával nyomatott, vagy szórópisztollyal vett mintarendszereket alkalmazza, illetve olaj és akril festékrétegeket helyez egymásra. Így teremt tér-illúziót a néző számára, intenzív színhatással fokozva a néhol nehezen elkülönülő rétegeket. Különböző képsorozatainál különböző motívumokat alkalmaz, például a növények minta-rendszerének (fűszálak, olajfalevelek) felhasználásával készítette el ecsettel és hengerrel a kompozícióit.

Akár kis-, akár nagyméretű vásznaira tekintünk, az az érzésünk is támadhat, mintha egy valamikor létező, leginkább impresszionista hatást keltő festmény feltárását végezné kimunkált finomsággal. A struktúra, a rétegződés és a térbeliség illúziója kulcsfontosságú a művészetében.

Nyári Zsolt (1969, Kaposvár)
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának rajz szakán végzett, majd a Művészeti Kar Képzőművészeti Mesteriskolájának kőszobrász szakán diplomázott 1994-ben. 2005-ben elvégezte a Művészeti Kar DLA képzését, témavezetője Bencsik István volt. 1995-ben és 1996-ban a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj révén 3-3 hónapos olaszországi tanulmányúton vett részt. 1997-ben Japánban (Fukuoka) III. díjazott lett a Nemzetközi Szobrászversenyen. 2003 és 2005 között Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíjas művész. Művei köztereken szerepelnek többek között Olaszországban (Arta Terme), Japánban (Fukuoka), Németországban (Lahr), Romániában (Tusnád).

Többnyire köveket (főleg mészkő, márvány) munkál meg, egyszerre képes leheletfinom aprót és monumentális léptékűt alkotni. Általában a természetből, s legfőképpen a testből, női testrészekből meríti szobrainak témáját, de ezek a témák absztraktabbá, magasabb értelművé válnak, mint a puszta esztétikájuk. A nagy finomsággal kidolgozott felszínen geometrikus alakzatba foglalja a megszólalásig pontosan leképezett, valóságos emberi testrész- töredékeket. A részletek intimitása és a személyes egyetemessé tétele egyaránt jellemző szobraira, amelyek mint organikus fragmentumok, harmonikusan illeszthetők a tájba, természetbe is. Nyári Zsolt a test-tájak szobrásza, akinek munkáiban az érzéki intimitás és a kő anyagából származó nyers, ösztönös erő együtt van jelen.

A kiállítást meghosszabbították 2010. február 19-ig.