2011. június 2-án nyílik az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Malgot István mágikus-szürrealista szobrait bemutató kiállítás a budapesti Ráday Képesházban. A kiállítást Götz Eszter nyitja meg 18 órakor. A szobrokat június 20-áig tekintheti meg a közönség.

Malgot István szobrász, grafikus, színházi rendező és író 1941. március 13-án született Szombathelyen. 1973-ban államvizsgázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, szobrász-rajztanár szakon. Somogyi Józsefet, Kerényi Jenőt és Borsos Miklóst tartja mestereinek. A későbbiekben, mintegy harminc éven át szinpadi művek rendezésével, díszletek készítésével foglalkozott. Színpadi munkáiban az emberi test mozgásvilágát ötvözte erős vizuális hatásokkal. A szöveg mellett tárgyakat, maszkokat, bábokat is használt. A kilencvenes években érdeklődése a cigány kultúra felé fordult, melynek hatása megtalálható szobrain is. Malgot az ezredforduló környékén beutazta délkelet-Ázsiát. Elsősorban Kambodzsa kultúráját, a régi khmer szobrászatot taulmányozta, ami művészete számára újabb inspirációt adott. Szobrokat pályája során folyamatosan készített, s az évtizedek során kialakított egy sajátos mágikus-szürrealista stílust.

„Malgot István szobrai lények. Beszélnek, kommunikálnak, a kapcsolatot keresik. Szólnak - egymáshoz, hozzánk, a démonokhoz, az istenekhez. Otthonuk a Föld, szülőjük a Menny, létük a feszültség: néha fájdalom, néha beteljesülés, néha reménytelenség, olykor öröm. A lét határhelyzetei. Pillanatfelvételek - lendületük, mozdulatuk végtelen, hátterük a világmindenség. Anyaguk tömör: fa, fém. Testük mégis anyagtalan, súlytalan, elröppennek a tömegvonzás börtönéből. Túlmutatnak a pillanaton: időtlenek. Hidat vernek, hidak Föld és Menny között. Mint magunk, mint az Ember: alulról kezdenek, anyagból vétetnek, a mélységből kiáltanak - valami magasabb felé fordulnak. Magasabb: az istenek, az örökkön való? Fényben megmártózó arcok, egymást szorító kezek, egymáshoz préselődő testek, szeretkezők. Helyüket keresők, tér és idő keresztjén. Minden porcikájukban velünk, halandókkal rokonok. Tükröt tartanak nekünk ezek a lények, emberi - isteni alakok: magunkat látjuk, mindennapos küzdelmeinkben, hogy mivé is lehetnénk" – jellemzi a szobrászművész alkotásait Lendvay Miklós, a Kláris Kiadó és Művészeti Műhely vezetője.