A Metropolisz című kiállítás keretében két fiatal fotográfus mutatkozik be a közönségnek: Péter Ildikó és Bartha Máté. Fényképeik középpontjában a városi tér van.

Péter Ildikó számára a város a tér változásaiban ragadható meg. Épülés, és pusztulás, hideg, alvadt éjszakák, ezek azok, amelyek inspirációt nyújtanak neki. A néző egy sajátos tér részévé válik, olyan szabályok között, melyeket máshol nem élhet át. Furcsán bizonytalan világ ez, nem tart sehova, mintha csak állna és hullámzana.

Barta Máté érdeklődése teljesen más irányú. Számára a város áramlik, hömpölyög. Az emberek, a lakói és vendégeik töltik meg a tereket. Vonulásuk áramlata sajátos lüktetéssé válik. Máté ebben a lüktetésben, ennek a ritmusnak a szabályosságaiban látja a várost. Ez a lüktetés, a lüktetésben felfedezhető rend, illetve a lüktetésből varázsolható nem immanens rend válik képeinek tárgyává. Mintákba rendeződik az aluljáró képe, a város dekorációjává válnak a következő metrószerelvényre várók alakjai. Színes jelek, felbukkanása, majd eltűnése, egyenletes ütemben, vagy gyorsulva.

Forrás: OTS-Hírvonal